Thursday 26 April 2007

osztályarc és nyers evőszak

Az éhségtől szó szerint remegve letoltam egy reggeli interjút. Még volt kicsi időm a következőig, ezért gyorsan körülnéztem valami ehető után. Egy szendvicsbár kínálatát végigmérve (illetve az öltönyös gurukat és a pénzt, amit a szendókért hagytak ott) elbizonytalanodtam, hogy ez nem az én bélflórám szerencsenapja, de egy másik hely meghozta a kellő eredményt. Gondoltam én, mikor benéztem, és békésen olvasta egy pék (és ember) a békétlen híreket egy békás újságból. Az ezer éves vasajtót kitárva (a hangjára holtak keltek ki a sírjukból kb Szingapúrban is) öntudatára ébredt az a 17 bágyadt, koszos, rikítómellényes munkás, akik elképedve nézték a kis copfost (öltöny, mellény, nyakkendő, fényeslépő, laptoptáska), és apró, alig Hősök Tere-méretű (és rajzolatú) markaikban meg-megroppant a pléhtányér. Egy pillanatra ismét elbizonytalanodtam, de az ajtó bezárult, és az országúti presszók érett tündérei ingerülten zakatolták, hogy "KÖVETKEZŐT!". Kértem egy kis "reggeliegésznap"ot. Ezután következett egy rövid teszt, három kérdés egyenként 2-3 válaszlehetőséggel. A saját anyja nem értette volna a tündért, én meg sem próbáltam abszolválni ezt az egyébként egyszerűnek tűnő feladatot, így mindegyikre rebegtem egy határozott igent, már amennyiben határozottnak lehet tekinteni egy "jip" hangsort, amint épp elvész a közelgő viharfelhők baljós csendje alatt. Bab, kenyér kubász, paradics, szenendex. Tejes víz enyhe dárdzsiling felhanggal. "Ócsóé", csak 3.25. A cukrot előkóstoltam, mielőtt a teába került volna, már csak a látszat kedvéért. Megesz, megisz, visszavisz aztán olaj, mielőtt a véremmel írják újra homlokráncaim negyedszázados történelmét. Felüdülés volt ez a hely, oázis a száraz, irodaházaktól tarkított bizniszsivatagban. Kifelé menet még kinyitottam egy melósnak az ajtót, és ott álltam, mint boy áll a hotelben, és adtam valamit, és őszintén éreztem, hogy kapok valamit cserébe.

morc

Az milyen mar, mikor az ember gyanutlanul bejon dolgozni es aztan kozlik vele, hogy akkor most fenykepezes lesz. A belepokartyamhoz.
Minden elozetes ertesites nelkul.
Es en ezt fogom hordani ki tudja meddig.
Jaj.

Wednesday 25 April 2007

koltozunk


Monday 23 April 2007

szent györgyről és az ő napjáról


Azt majdnem el is felejtettem, hogy ez ma van. Ami pedig elég nevezetes, merthogy Szent György Anglia védőszentje. Mondjuk messze nem akkora ünnep, mint pl. az íreknél a Szent Patrik Nap, de azért nekik is van ilyen.
Silena városa közelében volt egy tó, s abban lakott egy mérges sárkány. Már többször megfutamította a népet, amikor fegyveresen ellene vonult. Így hát a polgárok naponta két juhot adtak neki. Amikor a juhok megfogyatkoztak, megegyeztek, hogy naponta egy embert áldoznak a szörnynek. Sorsot vetettek, mely alól senki sem vonhatta ki magát. Amikor már a városnak szinte minden ifja és leánya áldozatul esett, történt, hogy a sors a király leányára esett. A király jajveszékelt és megkísérelte, hogy leányát megóvja a nyomorúságos haláltól. A nép pedig rettegett, hogy mindnyájukat megöli a sárkány. Könnyezve ment a leány a tóhoz. És akkor Szent György arra jött lóháton. Megkérdezte, mi baja van. A lány így válaszolt: "Jó ifjú, szállj gyorsan lovadra, és sietve fuss el innen!" -- és elbeszélt neki mindent. Ő pedig ezt mondta: "Ne félj, segíteni fogok rajtad Krisztus nevében." Még beszéltek, amikor a sárkány kiemelte fejét a tóból. A leány reszketett a félelemtől, György azonban lovára pattant, keresztet vetett magára, és szembelovagolt a sárkánnyal, amely rárontott. György nagy erővel megforgatta lándzsáját, Istennek ajánlotta magát, és olyan súlyos csapást mért a sárkányra, hogy az a földre zuhant. Akkor megparancsolta a leánynak, hogy a sárkány övét kösse a nyakára és vezesse be a városba. Az megtette és a sárkány úgy ment utána, mint egy szelíd kutya. A városban a nép rettenetesen megijedt, de György így szólt hozzájuk: "Ne rettegjetek, mert az Úristen küldött hozzátok, hogy megszabadítsalak benneteket ettől a sárkánytól. Ezért higgyetek Krisztusban, és keresztelkedjetek meg, akkor megölöm ezt a sárkányt." Így hát a király és a nép megkeresztelkedett, György pedig kihúzta kardját, és megölte a sárkányt.

avon

Ma reggel teljesen maskepp nezett ki a folyo, mint mas reggeleken. Konkretan nem volt benne viz. Ami elo szokott vele fordulni maskor is, de mas idopontban. Es akkor gondoltam utananezek, hogy hogy is mukodik ez, es elore szolok, hogy ez most egy unalmas, lexikalis poszt lesz.
Alapjaraton a mi kis folyonk nagyjabol egy nagy saros godor aljan csordogalo patak, es eloszor nem is nagyon ertettuk, hogyan kerultek a hajok a kikotobe a varos kozepen. Merthogy ott vannak. Szep hajok. Lakohajok. Meg vitorlasok, meg jachtok is.
Persze, arapaly.... de nem nagyon tunt realisnak - foleg az alapallapot vizmennyiseget figyelembeveve. Aztan az elso reggel, mikor kocsival jottem dolgozni, meglattam. Fenyesen-szelesen hompolygon. Es aztan vegig mult heten minden reggel igy volt. Es ma meg nem. Ugyhogy google, a baratunk segitett nekem, rajottem, milyen buta vagyok. Mert a dagaly nem mindig ugyanakkor van, hanem mindig hatorankent. Viszont elore lehet jelezni.
Es akkor, amit a Lower Avonrol tudni kell:
Az Avon nev a walesi "afon" megfeleloje, ami folyot jelent, tehat szo szerint az Avon folyo, az folyo folyo. Ez egyben meg is magyarazza, hogy miert hivjak igy a folyok felet Angliaban. :)
A Lower Avon (vagy Bristol Avon) Chipping Sodbury kozeleben ered, nemi kanyargas utan eler Bath-hoz, majd Bristolhoz es az Angliat Walestol elvalaszto obolbe omlik (Avonmouth).
Mivel Bristol kozpontjaban mar jelentos hatasa van az arapalynak, a XIX. szazad elejen epitettek egy mesterseges csatornat az eredeti meder melle, melynek gatai allando vizmelyseget biztositanak a kikotoben (Floating Harbour). Avonmouth-tol a kikotoig dagaly idejen a folyo akar tengerjaro hajokkal is hajozhato, de apalykor meg csonakkal se konnyu boldogulni rajta. Ezert vegul a kereskedelmi kikotot a kozpontbol athelyeztek Avonmouth-ba.
A kozpont es a torkolat kozott a folyo szurdokban halad, ami gyonyoru, es a sziklafalakon szinte minden nap masznak a batrak. Es a sziklafalak kozott legalabb egy fokkal melegebb van, mint a varos tobbi reszen. A szurdok kialakulasahoz mese is kapcsolodik, oriasokkal, novel, meg sorrel. Es persze a szurdoknak koszonhetoen van min ativelni Bristol egyik nevezetessegenek, a Suspension Bridge-nek.

Wednesday 18 April 2007

sweet escape

Egyutt ebedeltem a lanyokkal. Kiulos helyre mentunk es sutotte a nap a hatam. Es a kocsiban visszafele Gwen Stefanit enekeltunk. Jo volt.

rázva, nem keverve

Itt ülök öltönyben (zakó a széken, ingujj feltűrve), és meleg sört iszom. Kicsit délamerikás hangulata van, eltekintve a jégtől, amivel a változatosság kedvéért én vizezem magamnak a sört. Mellettem egy arc izzad, mint a ló, mert két grínpíszes éppen interjúztatja. Azt hittem, ahhoz, hogy leszólítsak az utcán embereket, akik elküldenek a fenébe, az interjúkérdés az volna, hogy: "Mikor kezdesz?" A srác bebizonyította (szóban), hogy miért fantasztikusak a képességei. Az alapján, amit elmondott, én felvettem volna miniszterelnöknek is, de ezek itt az igazat akarják hallani:
"Igen, tudok lyukat beszélni az emberek hasába. "
"Szerintem fontos minden, ami A-val kezdődik: a zesőerdők, a málnaszörp, a világbéka."
"Van kényelmes cipőm és szeretem a helyhez kötött munkát."
"Két évig dolgoztam egy jólmenő bristoli brókercég ajtajától 6 méterre, mondjuk, hírlapterjesztőként."
Nem tudom, mennyit adhatnak nekik, de a srác jobban küzd, mint én eddig valaha. Csípőből válaszol. Most gondolkozik. Megpróbálják sarokba szorítani. Ketten kérdeznek egyszerre, de egy válaszban leszereli a támadást. Most el akarják bizonytalanítani, elmondják, mire számítson, de ő, de Ő... Ő nem hagyja. Ő kiáll mindazért, amit érez (zesőerdők, málnaszörp, világbéka), és a cél előtt megáll, kihúzza magát, megigazítja nemlétező nyaktekerészeti mellfekvencét, és úriemberként magabiztosan átsétál a célvonalon. Hogy kérdése? Hogy van-e a munkával kapcsolatban. Nézik, szúrós szemmel figyelik, a lány is és a fazon is, és megpróbálják az arca apró rezdüléseiből kiérezni, mire is gondol, mennyi tehetség és mennyi potenciál lapulhat ebben a fiatalemberben... Vajon Ő lesz-e a megjövendölt, aki véletlenül, mit is beszélek, SZÁNT SZÁNDÉKKAL ÉS CÉLTUDATOSAN(!) Leszólítja a Világbank Elnökét, Miközben az a Brunei Szultánnal és Bill Gates-szel Konferenciabeszél, és Ő lesz-e a messiás, aki egyszerre szerez 3 gazdag embert, akik megveszik neki a földet konyhakertnek, és végre betilthatják az állatpornót meg a slusszkulcsot, ki tudhatja, Ki Tudhatja, meg kell várnunk, mit reagál... és kérdez. Hihetetlen, ÉS KÉRDEZ. Nem igaz, és visszakérdez!!! És van kérdése. Magától van kérdése, véleménye, ötlete, igen. Ő az, aki egy lehet talán a sikercsapatból. Az elhivatott,
az igazi arc, a MEGAMEGÁLLíTÓEMBER. Már látom a film poszterét: The Question-Man! Ahogy ott áll a hatalmas qbetűvel széles mellkasán. A válasz tagolt, és kedves, most már sínen van tehát. Egyenesben van. Igen, ez ő, a befutó, a favorit, kenyérre kente a kérdezőket. Tehetnek neki egy szívességet. Valójában csak be kellett kerülni a sodrásba, és egy év múlva már a Szivárvány Harcos II-n szeli a nemzetközi habokat japán bálnavadászokra lesve. Talán a Zengőn is megfordul majd, igen, egész biztosan oda is elviszik, mert egzotikum, meg érdekes állatok, meg minden.
Öröm, búcsú, határozott mosoly, távozás. A kettő másik mosolyog és marad. És kibeszélik, mert így megy ez. És tanakodnak. Hihetetlen. Egy nagyváros egyik legnehezebben eladható munkáját szeretné csinálni, de ezek tanakodnak. Az okosok. Mert tudják, érzik, és kimondják a frankót. Hála az égnek, jó nevelést kaptak, és Bölcsek lettek az évek során. Tuti van kövük is.
A söröm meg elfogyott, mert egyelőre szegény az eklézsia- kis sör kis hepi.

Tuesday 17 April 2007

szép

Jótündérek, angyalok és hasonlók jelentkezését várom. Kell nekem egy fényképezőgép. Most.

Monday 16 April 2007

nembusz


Ma kb másfél óra volt míg hazaértem (amúgy maximum 25 perc), és az egész város állt gyakorlatilag, emiatt: egy spanyol kamion keresztbefordult a várost elkerülő autópályán - átszakított egy szalagkorlátot és kiszedett egy lámpaoszlopot. Nem tudni, mi okozta a balesetet, de a sofőrt letartóztatták figyelmetlen vezetés miatt (!). - kezdek félni /z/
Szegény Maryvel megszenvedtünk hazáig a máskor olyan vonzó rengeteg emelkedőn-lejtőn-kanyarban, mert azért ezt a váltogatás-dolgot még gyakorolnunk kell... :) - mindkettejüknek :) /z/

malmoz

Utalni fogtok, ha azt irom, unatkozom, ugye?

elso

Es igen! Beertem egyben, es kicsikocsi is egyben - az elso reggelem autoval. :)
Es tenyleg jol megy, igazi kis Gyalogkakukk...

Sunday 15 April 2007

can't stop

Azt meg még nem is mondtuk, hogy pénteken megvolt az első partizásunk. Kicsit döcögősen indult - az első egy órában volt Z meg kb hat lány, naggyon lányos attitűdökkel. Aztán elfogyott a nagyon drága borunk, és Z sörözött a lengyel kollégával, és volt karaoki, és ittam cidert. És aztán összefolynak a dolgok egy kicsit, de táncoltunk is és tegnap nagyon fájt a fejem.
És persze elköltöttük nagyjából az összes pénzünk. De máris láttam a főnököm alkoholos állapotban. :)

Mary on the road with Ghia mods

Tegnap futott egyet az autó. Jól megy. Rögtön sikerült majdnem megtörni egy körforgalomnál. Elég bosszantó, hogy sokan nem ismerik az indexet kifelé menet, és már hatszor elindulhattam volna, mert minden autó kikanyarodott, mielőtt odaért volna. Kivéve egy kék autót, aki végül mégis odaért. Na elé viszont szívbaj nélkül kimentem. De mondom, jól húz a kicsike. A kék autó csak akkor ért a nyomunkba, és kapott ismételten idegbajt, amikor az 55 fokos emelkedőn előbb megálltunk, hogy elengedjünk egy benga nagy bömöst, majd elkezdtünk gurulni visszafelé, mert az autó maga választja meg a helyet és az időt, hogy mikor hajlandó az áldozatként felkínált első fokozatot kegyesen elfogadni. Néha a hátramenet is fejtörést okoz neki. Azt hiszem, Vikivel hamar egymásra találnak :)

Friday 13 April 2007

13

Ez a péntektizenhárom dolog kacérkodott velünk egy darabig, de aztán csak legyőztük (kis segitséggel). Mert ugye összefogott az angol bürokráciával, de mi meg a sikesszel és így persze rögtön mi lettünk a jobbak.
Van az a kalandjáték amit ugy hívnak hogy a kocsivásárlás. Tegnapelőtt vettünk egy öreg Fiestát. Találkoztunk a sráccal, megnéztük, kipróbáltuk, tetszett. Az anyukája nevén volt a kocsi, mondtuk, hogy azért szeretnénk vele is beszélni, meg hogy akkor írjunk szerződést, ilyesmi. Szerződést? Ja az nem kell. Van egy ilyen papírka, ami nagyjából a forgalminak felel meg, ennek van két letépős része: kitöltitek őket, és az egyiket beküldik valami hivatalba, akik elvégzik az átírást a másikkal te mint vevő elhozhatod a kocsit és a tulajdonjogod addig, míg postán megjön az átírásos értesítés (max 6 hét alatt) Ez persze nekünk fura, mert ezek szerint vannak itt is egyszerű dolgok, de még nincs vége: Kell a kocsira MOT (ami nagyjából a forgalmi vizsga), kell hogy fizess utána adót (útadó, környezetvédelmi, valami ilyesmi) és kell, hogy biztosítva légy. Szerencsére az első kettő még egy darabig érvényes, de a biztosítás nem a kocsira, hanem személyre szól, szóval azt mindeképp nekünk kell megkötni. Ja és hogy hogyan? Simán fel lehet hívni a biztosítókat, és azt mondani, hogy akkor te most ezt szeretnéd és ennyi. Csakhogy. Hiába van dombornyomott Mastercardom (amit direkt azért csináltattam, hogy tudjam majd itt használni), mert egy kalap lepkét sem ér. Mert itt csak az angol bankok által kiadott kártya ér. És ezért se telefonon, se online nem tudunk biztosítást kötni. Csak személyesen. Amit viszont egyáltalán nem lehet csinálni. Ja és az angol kártyámra meg két hete várunk és még nem jött meg (azt mondták max 10 nap), mert azt kértem ne postázzák, hanem majd bemegyek érte, és ez megint bonyolítja a dolgokat, ezért így tovább tart.
És akkor jött a mi megmentőnk fehér lovon (skypeon) és kölcsönadta nekünk a kártyájat és így lett biztosításunk és most Z mindjárt jön értem az autómmal. :)))
(*köszi sikesz)

Thursday 12 April 2007

bajnokot reggelire

A mai napból valahogy kimaradt a szó valódi és röghözkötötten szájbarágós, belemagyarázott értelme. Az alsós rajzlap besárgított sarka, aminek szájat és szemet rajzoltál. Az az elcsépelten romantikus, lírai sorminta, ami szíveket és földet melengetni hivatott. Az az elképesztő folyamat, ami arra serkent, hogy ébredj, dolgozz és élj. Hogy aztán ámokfutásod édes közepette irányt válts, és másképp nézd mindazt, amiért addig feketét izzadtál a fehér éjszakákba. Vagy hogy megértsd, amit eddig láttál másképp, nem tudom. És te sem. Csak izzadsz, és magyarázod a lehetetlent, ami annyira végtelenül és elfogadhatatlanul egyszerű. Hát aludj jól!
Az ügynök (akit halála még kevésbé aggasztott, mint az, hogy valahol valaki egy szar szóviccet ír az egészből) elém tette, amit már tudtam, és olyanról faggatott, amiről az ember nem szívesen beszél. Szerencsére a marketinges nem ember, és mint tudjuk, a semmiről kiválóan beszél bármilyen nyelven (a VP még olaszul is, bár ő tanácsadó, akik ügye forral indulnak). így előadtam azt a "semmitavilágon", amit az elmúlt két évben nem értem el. Nem volt nehéz, mert az ügynök erős sirálymadár akcentussal beszélte az angolt, és kiválóan leplezve izgalmát, hogy végre eredetiben hallhatja a "kék a kóla" keringőt, elszántan fordította az "információ"halmaz számára értékelhető elemeit a saját, erősen hajlító jellegű hangmására.
A végén közölte, hogy szerinte oké, aminek egyelőre mindenképpen örülünk (hogy mi oké, azt majd pár epizóddal később talán már sejteni fogjuk), és ennek egyelőre mindenképpen örült. Később hívott, meg írt, meg minden, és továbbította a papírjaimat. Amit előzőleg elémtett. Amit már tudtam. Melónak meló, igaz, hogy messze van, csomó felelősség, de legalább nem fizet.
Aztán elkezdtem a nap vesszőfutását, melyből immáron alig pár ezer méter van hátra a következő kanyarig. A kanyar után nem tudom, mert ott már a tüskés fák sűrűje borítja a futóhomokot ölelő függőleges falat. De a fákon túl tuti összeér minden. Ott az ég és a víz találkozásánál az idegrendszerem véresre rágott szálait fonja egy halálosan nyugodt angol úr, s mintegy gordiuszi csomóval, díszítgeti Uniós Jack lobogó köpönyegét. Egyszer megrúgom, de úgy éljek, egyszer nagyon megrúgom.
Alig 24 órája vagyunk boldogtalan tulajdonosai egy gyöngyszemnek. Igazi kétüléses sportkocsi, extraként plusz három üléssel hátul, meg egy Fiesta felirattal, ami ünnepivé emeli az amúgy rezignáltan unott hangulatot. Mert mihez is kezdenék fél torokgyulladásommal, ha nem töltené ki minden percemet egy-egy véget nem érő telefonhívás a biztosítótrágársaságok alkuszainak elit katonáival, akik egytől egyig rettenthetetlenül ott sorakoznak Mel Gibson mögött, amióta az bazárimajmot csinált a hegylakók Dózsa Györgyéből. Természetesen egy gurva szót nem értettem az egészből, és hatszor mondattam el a "csírzbáj" megváltó hangsorát is, mire megértettem, hogy éppen vége egy diszleksziás rohamnak. Persze a drága tudomásulvette, és gyöngéden búgta hallójárataim visszhangzó SÖTÉT BUGYRAIBA, hogy vit yer lukk dír, vir eol szkocc hír darling, isszeol raijt, aj szead... kretén skótok.
82 font sok. 86 font mégtöbb. Kiszámoltam, tudom. Mindez havonta rablás, ha beleszámítom, hogy az autóért potom 440 bözsit csengettünk egy 19 éves vakarcsnak, és jól járt vele... kretén vakarcs. A 33 font már emberibb, pláne, hogy simán netről, lazán, persze, vizakártya, jöhet, nem gond... mi, nem angol vizakártya? Akkor milyen? Hogy-hogy külföldi? A bank nem ilyen angol dolog, mint a szpining meg a mócsing? Dehát ilyen bank/kártya/vezetéknév/keresztnév/szemszín/kicsi pénisz/dilatációs hézag (nemgívan dorlendő) nincs, nem is volt, soha nem is létezett, és amennyire mi tudjuk, soha nem is fog. De ha megad egy IGAZI bankot, IGAZI névvel meg IGAZI kártyaszámmal, akkor persze, nemgond, neten, simán, bármikor, helómi!
Nembaj, holnap is lesz nap. Ezt most rosszul esett leírni, de legalább van célunk, és még mindig jobban élünk, mint a világ jelentős része. A legyek pl. szart esznek.
Helyesbítés: Korábbi elszólásaimban a "ha más nem, majd pakolok polcot" (hangsúlyozottan nem lenézvén a szupermarketek alkalmazottainak nélkülözhetetlen munkáját) bekezdést, és gondolataimban az "és vidáman merengtem a sok mókán és kacagáson, amikor majd a salátát dobáljuk egymásnak, és mekkora éjszakák lesznek, és akkor a Sean a targoncával, és amikor a Sam rászólt..." glosszát helyesbíteném. Az előbbi esetében a munka megnevezése lenne készlethiányellenőr, ha nem tartana két hétig, amíg belekezdhetek áruházi karrierem gyümölcsöző éveibe, és nem akarnának mindenáron valami "értékesebb" munkát rámsózni, ahhelyett, hogy hagynának végre éhbérért polcot pakolni délutánonként. Én vagyok a hülye, hanem írom le, hogy eddig mit csináltam, és hogy van egy diplomám, már 5,35ös órabérben röpködnének az apróretkek. Az utóbbi esetben a Sean helyes kiejtése vojtek, grzsegorzs, helyenként márek, valamint a Sam teljes neve helyesen írva Abu Saiid el Hasszan Ming Xu Ramdanputturi.
Ez van, mint macskát szarni.

megint busz

Ma nagyot csalodtam az angol tomegkozlekedesben.
De nem meselem el, mert nem jo arrol hallani, hogy valaki haromnegyed orat vart a hulye buszra aminek ezalatt az ido alatt haromszor kellett volna jonnie.
Meg igazabol nem is olyan erdekes, mert tegnap vettunk egy kocsit. Kicsi es oreg, de kek es a mienk. :)

Tuesday 10 April 2007

nyuszi

Na nyuszi az pl nem nagyon van itt. Se sonka. Se sargaturo. De voltak gigantikus csokitojasok. Fehercsokis csokitojas es mogyoroscsokis csokitojas es keserucsokis csokitojas es toltott csokitojas... mondjuk nem lattam olyat ami szogletes meg lyukas, szoval meg mindig van mit fejleszteniuk...
Es van rengeteg virag is, hogy tenyleg tudd, hogy tavasz van, rengeteg jacint es narcisz es gyorgyike es tulipan. De foleg narcisz - mindenhol a kertekben, parkokban a fak alatt. Es rengeteg park van, tenyleg minden csupa zold.

Monday 9 April 2007

vikicsesztethogyírjakmertköltöztünk

Kétszer kellett fordulnunk a kétemeletes busszal, mert mire eldöntöttük, hogy mégis kidobunk taxira 13 pénzt, addigra "nem volt több szabad autójuk". Persze úgy kérdeztem utána, hogy de nekünk csak fél délre kéne, és persze mondta az arc, hogy hátsajnospontdélignincsegyse...
Még szerencse, hogy Viki az első hívás alkalmával már elküldte a szász lelkét, hogy "mivamiva? ideneküddzmeg, 13 fontos az nekünk két ebéd", különben most indokolatlanul diszkriminatívnak érezném a kiszolgálást :)
A buszos persze türelmes volt, a csomag meg könnyű, mint egy vemhes elefánt aki megevett egy másikat. A nagyobbik kufferem meg már úgyis össze volt törve a repülőút okozta izgalmak után (szülne ikersünt az a gyökér, aki addig verte, míg az alubőrönd rommátört), úgyhogy legalább a cipekedés könnyen ment.
A család aranyos. Az anyuka sokat beszél, az apuka keveset. A leány általában a "minden endben?"re hagyatkozik, a srác meg mindig rohan, de vannak jó zenéi. A szekrényben két szósz között ott figyel egy zsíroldó, a macskát rendszeresen bezárják a szobájukba, és a nyamvadt pára addig kapar, amíg a szomszéd macska is elkopik, a mosott ruha 4 napig szárad (inkább vettünk egy szárítót mi is, mert mire ők leszedik az övéket a lépcsőházban rögtönzött trapézról, az USA már Lichtensteint fogja bombázni), az ház úrnője meg napi 300 kilómétert tesz meg az előszoba és a nappali között, mert a MacOS X és a WinXP még köszönőviszonyban sincsenek, így a nyomtatómegosztás általában egyszerű folyamatát elnézve... előbb fogadnék arra, hogy Elvis él.
A polcon ott figyel egy hiányos Terry Pratchett (Vikimontaígykellírni) életmű, úgyhogy elkezdtünik elmélyedni a korongvilág rejtelmeiben. Nem mellesleg egy valami nagy állatos könyv (a címét nem tudom) eredeti Attenborough aláírással. Uszulás ezerrel. Meg van egy fain sütőjük is, ami nem tudom, hogy jött ide, viszont koszosabb, mint büdös. A tegnap elkezdtem sikálni egy sötétbarnás részt, és kiderült, hogy a sütő alapjáraton is sötétbarna, habár egy centivel alacsonyabb.
Aki otkütürt várt, szorri. Kényszerítettek, ilyen lett.

Saturday 7 April 2007

pipi

Tegnap láttuk Erika csirkéinek a testvéreit egy pénzért. :)

Thursday 5 April 2007

busz

Azt, hogy mekkora nyugi van itt, talán a mai napom fénypontja tükrözi a legjobban.
Jövök be a városba Z után, netezni. Van egy nagy park a város közepén - foci meg krikettpályákkal. A buszunk ezen a parkon vág keresztül befelé a központba. Ma (gondolom, mert utolsó nap a héten) valami nagyon sok autó parkolt a szűk kis út mindkét oldalán, olyannyira, hogy mikor a buszom szembetalálkozott egy másik busszal, szép kis fennakadást okoztunk. Mert persze se előre se hátra - mögöttünk (és a másik mögött is) hosszú kocsisor. És akkor ott álltunk. És álltunk. És álltunk. És nem történt semmi. Nem mozdult senki. Nem dudált senki.
És mikor már jó régóta ott álltunk, akkor néhány autónak eszébe jutott, hogy ja ők elférnek a másik autók mellett, és meg is tudnak fordulni, úgyhogy elkezdtek megfordulgatni, és lett egy kis hely a buszoknak, de még mindig megmaradt a nagy dilemma, hogy melyikőjük tolasson vissza. Újabb kb negyedóra után nagy nehezen lebeszélték, közben akadt néhány önkéntes mutogatni (de még mindig nem dudált, kiabált, anyázott senki), és így végül mintegy kb negyven perc alatt megoldották a dolgot.
És persze én közben majd megbolondultam. Node ugye úúúúúúszáááááá... :)

rizs

Tegnap este vettunk magunknak egy-egy karamellas tejberizst reggelire. Mar az allagat is furanak talaltuk, es az ize is haat... Persze kanalaztuk buzgon, mert a kaja az kaja.
Aztan Z rajott a titokra: a cucc karamellas joghurt volt - es annak viszont egesz jo... :)

Wednesday 4 April 2007

betuvetes

Eddig hatszor valtoztattam betutipust, elmentettem draftba, publikaltam, trombitaltam, es ketszer fedeztem fel valamilyen erikat, de a betutipus a published kepen nem valtozott. Ezuton uzenem a blogger keszitoinek, hogy ezzel valamit tenni kene, mert eddig kalap szar.

tartom, de emelem

Ma majdnem elfogadtam egy allast, mert a szukseg nagy ur, de aztan sikerult erot vennem magamon. viccen kivul, nagyon durva: ajton kopogtatos ugynoki melo MLM kornyezetben, annyi kulonbseggel, hogy ezzel van egy alap 15000 evente, plusz a jutalek, es eleg gyorsan lehet elorejutni, ha az ember telleg komolyan gondolja. Bagoly, ajanlom figyelmedbe, megtalaltam az elso olyan MLM ceget, ami telleg mukodik, es neked nem kell bele fizetned egy arva petakot sem, meg az utazas koltsegeit is megteritik. raadasul nem nis (nich, nem tudom, hogy kell leirni, na, kis celkozonseget kiszolgalo, keves embernek kello) termekeket ajanlasz, hanem American Express cuccost, telefon elofizetest (mint nalunk a tele2) es igy tovabb.
Telleg ajanlom figyelmedbe, mert kedvedre tudsz benne piramisozni, abszolut egybevag az elhivatottsagoddal, raadasul par ev alatt legkesobb eljuthatsz "tulajdonosi" szintre, ami leforditva annyit tesz, hogy a te neved alatt lesz egy sajat ceged, aminek a cegcsoport kiajanl ugyfeleket, es az ugyfelek szolgaltatasainak terjesztesere te szervezed be az embereket a te teruletedre, meg te allitod fel a csapatodat. persze ez nem olyan, mintha inditanal egy sajat kis ceget, inkabb mint amikor a dutyiban sajat lakosztalyod van, ahol te vagy a gore. az egyetlen lehuzas a dologban, hogy valogatas nelkul kopogtatnak, es a nagy szamok torvenye alapjan 100bol 4 vagy 5 tuti alair, megkot, megter, vasarol, adakozik es van aproja. par keresztkerdes utan, amikor a skac mar semmi mast nem tudott mondani, csak amivel neki megmostak a hajat, rajottem, hogy mi ez, es persze a vegen nem fogadtam el, de elmentem vele a kopogtato korutra, es jo kis moka volt megtapasztalni, hogyan dolgozik egy igazi nagy dumas hazalo ugynok, es hogyan kottetik egy uzlet ilyen keretek kozott (egy arc lecserelte a sajat telefonelofizeteset). nekem tovabbra sem kenyerem, mert nem tetszik, hogy amikor megkerdezi az ember, hogy maga el akar adni valamit, akkor az a valasz, hogy "dehogy... vagy esetleg szuksege lenne egy jo orara? [itt fellebbenti a zakoja szarat, es elneveti magat], egyaltalan nem errol van szo, valojaban azert jottunk, mert a multkor erre a kornyekre is bekotottek a ... telefont, es azt szeretnenk megtudni, hogy on elegedett-e a telefonelofizetesevel..." es innen persze megy a dolog, es a paraszt kap az ingyen broadband utan anelkul, hogy megkerdezne, hogy hany megabit fel es mennyi le. persze ne azt kepzeld el, hogy lab az ajtoba, es nem hagyod magad lerazni. aki nemet mond, azt kihuzzak (ket het mulva ugyis megkeresi egy masik ugynok), 70 ev felett pedig etikatlan atbaszni a nepet, es ezt tiszteletben tartjak. de ez persze csak az en velemenyem, ettol meg ez is ugyanolyan rendes munka, mint barmelyik masik, es fizet annyit, mint a Tesco, vagy a Co-Op uzletek. A poen az, hogy ha bedolgozod magad (6 honap vagy 3,5 ev, ha jo tarsasagot kapsz ki, es telleg alkalmas vagy hazalo ugynoknek, akkor hamar megy a dolog, es telleg csak rajtad mulik), akkor a vegen megkapod a magad szemetdombjat, amit felallithatsz akar Mo.-n, te leszel az elso, a legjobb, es a sajat piramisod valodi zarokove, bar ehhez az kell, hogy te tulajdonoskent tovabbra is jard az utcakat magad is, mert ugye benne kell lenned a forgasban. eleg sok mindent kozpontilag hataroznak meg, ez ellen sokat nem lehet tenni, az arc nem volt hajlando elarulni tobbet, csak mellebeszelt, es hajtogatta, hogy marpedig ez nem sales, hanem te vezeted a ceget, te vagy a manager, meg az osszes betanult fost. a lenyeg a lenyeg, hogy ugy latszik, valahol mukodik az MLM rendszere ugy, ahogy az ki lett talalva, es talan, evek multan, remelhetoleg szeretett Baglyunk reven, hazankban is megveti labat, es kiszoritja a scientologiai egyhaz meg a szanrajder minden elbaszott formajat, hogy azok az emberek, akik hisznek a szemelyes kapcsolat es a siker igaz utjaban, nem kizarolag masoknak keresik majd a penzt, hanem maguk is megtalaljak a kezzel foghato szamitasukat.
oke, fogalmam sincs, hogy valtoztattam meg a betutipust, de most nem tudom visszacsinalni...
Szerda van es meg itt vagyok, gondoltam bejelentkezem, hogy meg nem haraptak le a fejem...
Mindenki jo fej, kedvesek, turelmesek - eddig meg nem szoltak, hogy gaz, hogy haromszor kerdezek vissza mert nem ertem oket... :)