Izgultok már? Én nagyon.
Holnap holnap holnap.

megint konyha

Mit csinal az ember lanya, ha mikor hazaer a gym-bol, azt talalja, hogy a pizzateszta megbolondult, es kijott a talbol? Egy kicsit rohog (meg Z is, hogy o pedig otthon volt ,es eszre sem vette, mi tortenik a konyhaban), aztan megallapitja, hogy masnap is pizzat esznek...  :)

pótlás

Szánom-bánom, tényleg, hogy ilyen sokáig megint nem került ide semmi a két árva epren kívül, de hát ha egyszer nem jön az ujjam végére mondanivaló...

Pedig csináltunk ám sokmindent: vittünk haza egy kis napsütést, nagyon kevés volt tudom, nekünk is, talán majd legközelebb hosszabra; pálinkáztunk is, aztán vártunk három órát a repülőnkre... itthon meg gyakorlatilag átaludtunk egy napot. Itt továbbra is nyár van. Néha jön egy-egy felhő, vagy egy kis eső, de nem nagyon hűl le a levegő, csak épp hogy kellemes legyen. Reeeengeteg epret eszünk, mert ugyan nem olcsó, de most van szezonja, és ki kell használjuk. Meg hétvégén vettünk rebarbarát is megint, ma délután szűrtem le a rebarbara-eper szörpöt. Holnap meg majd a bodzát, már annak is jó illata van. Különben meg csak úgy vagyunk. Dolgozunk, sportolunk (szombaton futom az öt kilométert!), és eszünk. Sokat és jókat. Pl hétvégén lementünk a halashoz, mondtuk neki, hogy nagyon szeretjük de nem igazán értünk hozzá, és ajánljon nekünk valamit vacsorára. Ördöghalat adott nekünk, ami ritka randa (szerencsére már nem ilyen állapotban volt ott a pulton, hanem bőrözve, a bácsi meg ki is filézte nekünk), de olyan, mint a chokito, mert finomnak finom volt. Marokkói fűszerkeverék került rá, és sült hagyma plusz édeskömény volt a köret. Meg volt gazpacho is (andaluz), meg taboulleh, meg sárgabarackos-epres süti, meg fél dinnye vacsorára.
Szóval ilyenek vannak.

eperszezon

[sweet]
Originally uploaded by .cascata.

Tegnap Z focimeccsen volt Londonban (Anglia-Mexiko, a Wembley-ben), en meg szalma, otthon, egyedul, mit is csinaljak...? Vasaltam vegre, rengeteget (masfel devedenyi Jobaratok). Tudok am idoziteni nagyon, hetek ota halogatom, es mikor allok neki? Hat persze, hogy a legnagyobb hosegben ami Bristolban elofordulhat. Na mindegy, azert orulok, hogy produktiv voltam, kinyitottam az osszes ablakot, es elveztem a balzsamos augusztusi estet. Es meg foztem is.

Ma mar enyhult egy kicsit a meleg, meg egy kicsit be is felhosodott, de nem is baj, jol esne egy kis eso. Sot. Tulajdonkeppen egy jo viharra vagyom, legyen dorges-villamlas is meg minden lecci.

barbara

A rebarbararol nekem az jut eszembe, hogy volt egy nagy bokor a kortefa alatt a mamanal, de valahogy sosem emlekszem, hogy ettuk volna, mindig csak a csigatenyeszetet etettuk a kert vegeben a hatalmas levelekkel. Itt viszont nagyon nepszeru, meg rebarbaras joghurt is van, meg sok-sok sutemeny meg edesseg, es hat meg kell hagyni, hogy szepen is nez ki.

Itt volt tehat az ideje, hogy vegre en is kiprobaljam. Nem volt egyszeru valasztani a sok recept kozul, de vegul igy elsore egy konnyut valasztottam: rebarbara- es eperkompot mentaval. Kicsit sikerult persze elbenaznom (a rebarbara szetfott egy cseppet, meg azt hiszem kicsit sok cukrot raktam bele), de az eredmeny meg igy is jo: rozsaszin, illatos, savanykas, edes. Eddig leginkabb csak szagolgattuk, de attol nem felek, hogy megmaradna...

nap nap nap

Koszos a lábam. Mert az utóbbi pár órában a füvön mászkáltam a Downs-on mezítláb, egy viking fadobálós játékot játszva. Közben sült a tonhal a grillen, és tinto de verano-t ittunk. A kutyás lányok az alagsorból hihetetlen aranyosak, és azt hiszem sikerült becsípnem egy kicsit, mert fogalmam sincs, hogy mit írjak még. Kb fél órája jöttünk be, addig világos volt, és meleg is, szerintem minden idők leggyönyörűbb hétvégéjét kaptuk. Megvolt a nyár Bristolban. Huszonhét fok, napsütés. Fantasztikus. Holnap minden angol kenegetni fogja sajgó bőrét, de mi okosak voltunk, mert előbb kenegettünk, szóval remélhetőleg enyhe rózsaszín píron kívül más bajunk nem lesz.

És mondtam már, hogy mennyire szép időnk volt? És sütött a nap egész hétvégén? És nem csináltunk semmit, csak élveztük... :)

“If you are going to be an artist — even a photographer — I think you have to major in fantasy.”

[Norman Parkinson]

Catalunya - hazafelé

Még egy utolsó poszt, képekkel. Mert Girona reptér nagyon tetszett, a hegyekkel körülvéve.

És mert szépséges, napsütötte, és persze zöld zöld zöld Angliába érkeztünk meg.

Catalunya - Rupit

Vasárnapra Sergio tervezte nekünk a programot - próbált időjárást is, ami végül nem egészen olyan lett, ahogy ő elképzelte, de szerintem így volt tökéletes a hangulat.

Ha valakinek azt mondom Spanyolország, rögtön a tengerpart jut az emberek eszébe, homok, pálmafák, a tapasztaltabbaknak a vörös földek, halványzöld olajültetvények... és hiába tudtuk, hogy Spanyolország sokoldalú, erre azért még mi sem számítottunk.

Rupit egy hihetetlen bájos kis középkori falu - szürke kőházak, vörös cseréptetők -, szépséges hegyek-völgyek között Catalunya közepén. Van kb másfél utcája, egy hotel, két étterem, két pékség, egy húsbolt, iskola, patak (és legközelebb a vízesést is megnézzük!). És lógott az eső lába, szürke volt (de én jó angol módjára halásznadrág-papucs kombóban, haha), de ez a párás-ködös idő annyira jól illett a hegyekhez, és ugye a szürke is nagyon jól megy a zölddel... imádtam. Leginkább talán Toledo-hoz tudnám hasonlítani, a szűk kis utcákat, a színeket... tényleg mesebeli.

Most jön az, hogy legszívesebben az összes képet megmutatnám itt, de ugye véges a hely, szóval menjetek nézegetni az albumba. Mert még el kell mesélnem, hogy természetesen itt sem maradtunk kulináris élvezetek nélkül. Az egyik pékségben szereztünk helyi lapos kenyeret (aminek elfelejtettem a nevét, Hajni segíts!), amit elrágcsáltunk séta közben; a fáradalmak után pedig beültünk a csodálatos, panorámás étterembe, és mindenféle katalán jóságokkal csillapítottuk éhségünk. Meg persze leöblítettük egy kis orujo-val.

From 2010.05.02. - Rupit