Saturday 29 November 2008

take a look at me now

Stereophonics @ Colston Hall

Thursday 27 November 2008

the tour starts here

Szombat reggel aztán felkeltünk, és rájöttünk, hogy miért nem annyira jó télen menni világotlátni:
* igaz ugyan, hogy ha szép az idő, akkor gyönyörűek a fények és minden sokkal szebb, de ha nem szép az idő, akkor nagyon szürke a világ
* hideg van
* és nagyon rövidek a nappalok.
És gyakorlatilag egy nap alig elég valamire. Persze mi mindent megtettünk, hogy kihasználjuk az időt.
Első utunk a tourist office-ba vezetett, ahol vettünk egy háromnapos jegyet (amit egyébként ajánlok akárkinek aki megy, megéri), amivel akármire felszállhattunk: a nyitott tetejű buszokra, meg a rendes városi buszokra, meg a reptérbuszra... és még valami kedvezmények is jártak vele (mondjuk azokat mi pont nem annyira akartuk megnézni). Miután minderről gondoskodtunk, irány Dvblinia.

Ez egy audiovizuális túra Dublin történelméről, és azt hiszem, jó, hogy itt kezdtünk, legalább valami körvonalakat kaptunk a város kialakulásáról, a viking korszakról, a középkorról... és ugyan a többi látnivalóval ide-oda ugráltunk az időben, egy nagyon jó alapot kaptunk. A kiállítást a Christ Church katedrális egy melléképületében rendezték be, adott volt, hogy ez legyen a következő. Tudom, hogy nem szép ezt mondani, de be kell vallanom, hogy nem igazán volt rám nagy hatással - csak egy újabb templom. Van persze hatalmas múltja - először a vikingek építettek itt templomot, aztán sorra mindenki átépítette, és az elsők között volt, amiket kőből is újraépítettek, (és Dublin első kőépülete volt) de... úgy semmi különös. Kivéve, hogy kb 5 perce lehettünk ott, mikor egy bácsi odalépett hozzánk egy műsorral, hogy itt most egy koncert lesz, foglaljunk helyet. Na jó, egye fene. :) Meghallgattuk, megnéztük a kriptát, és meg is éheztünk. Szerencsére itt sincs másként - a templommal szemben mindig van kocsma, szóval be az első kocsmába, fokhagymás baguett, napileves. Meleg, finom. Aztán még mindig nem esett, sétáltunk. Végig a déli 'rakparton' a híres Ha'penny hídig. Ez volt az első (gyalogos) híd a Liffey folyón Dublinban (előtte csak komp volt). A hivatalos neve Liffey Bridge, de mindenki csak Ha'penny-nek hívja: építése után sokáig vámot kellett fizetni az átkeléshez, fél penny-t, ami half penny azaz ha'penny.

folyt. köv

Wednesday 26 November 2008

rocky road to dublin

Az egész úgy kezdődött, hogy pénteken munka után reptér, várakozás, 50 perc, és hurrá Dublin. Az 50 perc különben nem tudom, hogy tényleg annyi volt-e, nekünk nem tűnt annyinak. Biztos közrejátszott, hogy mindketten olvastunk (én Shining-Ragyogást, Z meg a Zsókától kölcsönkapott új Philip Pullman könyvet), de gyakorlatilag bekapcsoltuk az öveket, felszálltunk, kialudt az övbekapcsolós lámpa, a stewardessek végigszaladtak a kötelező kiskocsival, valamit mormogott a kapitány és leszálltunk. Vagy valami olyasmi. Lepattogtunk. Még sose volt ilyen zötyögős érkezésünk.
Már előre kinéztem, hogyan jutunk el a hostelbe, melyik buszra kell felszállni meg ilyenek, busz meg is van, annyira jók vagyunk - épp csak a leírást nem olvastam el rendesen, hogy hol is kell leszállni. Szóval leszálltunk valahol, és kiderült, hogy teljesen máshol vagyunk, mint ahol gondoltuk, hogy vagyunk.
Akkor séta. Éjfélkor. Keresztül a városon.
A hidegtől eltekintve tök jó volt különben, hihetetlen nyüzsgés, rengeteg ember, hatalmas éjszakai élet az utcákon, nagyon tetszett, de már ennyire az elején megállapítottuk, mennyire más, mint Bristol, hogy mennyire látszik, hogy ez egy főváros:
* rengeteg szemét az utcán
* nagyon sok hajléktalan az utcán (és köztük nagyon sok fiatal)
* és a közlekedés egy bolondokháza.
Az autók száguldoznak, a közlekedési lámpák tök hülyén vannak beállítva, ezért a gyalogosok folyton pirosban mászkálnak (nem úgy, mint itt, hogy megnyomod és zöld lesz), az autósok meg egyáltalán nem figyelnek rájuk (olyan nincs, hogy ha gyalogos a zebrán, akkor elengedi. fuss.).
Viszont fényes, és csillogó, és nagyváros (legalábbis a sötétben így látszott).


Tuesday 25 November 2008

30


geek

Csak halkan, zarojelben jegyzem meg, mert tegnap este fedeztem fel, es tokre orultem neki (a Dublin-beszamolora meg meg ugyis varni kell): van a gmailben egy talalmany, valaszthatsz kulonbozo temak kozul a postafiokodban. Es vannak mindenfele letisztult, modern vonalak, meg giccses rozsaszin viragok is, de szerintem en megtalaltam a legjobbat: a kek eg a hatter, az aljan meg egy maganyos fa. Azaz kek eg a hatter, ha kek az eg. Mert lehet, hogy baranyfelhos. Vagy lehet, hogy esik. Sot, otthon most biztos havazik. Tudom, hogy gyerek vagyok, de imadom.

back

Igen, megvagyunk, visszajottunk, minden rendben. Hideg van, hideg volt, de nagyon jo, szoval majd meselek sokat. Dublin jo hely.

Thursday 20 November 2008

csodaorszag

Igen, még mindig szoktam olvasni, és igen, még mindig megbotránkoztatom a kollégáimat. Most is mekkora hülyeséggel álltam elő megint, újabb gyerekkönyv az ebédlőben: Alice Csodaországban.
A történetet mindenki ismeri gondolom, nem is részletezem, de el kell mondjam, mennyire meglepett, hogy mekkora furaság az egész. Nem is vagyok benne biztos, hogy mese. Tele van ugye a furcsa lényekkel, varázsitallal, hallucinogén gombával, és beteg beteg elmebeteg - vagy éppenhogy zseniális hasonlatokkal, gondolatokkal, szójátékokkal, versekkel.
Klasszikus, tudom, inspirációként szolgált sok későbbi műhöz, az eredeti illusztrációk fantasztikusak... de mégsem igazán élveztem. Összességében nagyon zavaros volt, és nem a jó értelemben, mikor a kuszaság egy idő után kitisztul, és ott maradsz a végén a tanulsággal meg új gondolatokkal, hanem egyszerűen csak a köd. Örülök, hogy elolvastam, de talán inkább örülök, hogy túl vagyok rajta.

jatsszunk komolyan

Mostanaban kitalaltam, hogy ha fotozas, akkor mar vegyem komolyan, es csinaljam ugy, ahogy kell, kezdjem az elejerol. Azaz filmes geppel. Regivel.
Tehat. Igaz ugyan, hogy van nekem egy filmes tukorreflexesem (is), de jo lenne, ha lenne egy regi 'jatekfenykepezom' is, mint a Holga, vagy Diana, vagy Smena. Es ha esetleg valakinek van egy ilyesmi elfekvoben padlason/pinceben/akarhol, nagyonnagyon halas lennek erte.

De ha nincs, akkor egy regi Polaroidnak is nagyon tudnek orulni. Vagy mindkettonek.

Wednesday 19 November 2008

szigetelunk

Es mar megint sotet van, es en meg mindig bent vagyok. De nem baj, mert hazamegyek es tervezgetes lesz meg terkepnezegetes, mert a hetvegen megyunk kicsit vilagga. Egy masik szigetre. :)

Tuesday 18 November 2008

rizs

Help end world hungerNem tudom, észrevettétek-e, kiraktam ide oldalra egy bannert, ha jótékonykodni támad kedvetek, de nem a saját pénzeteket költenétek: szerintem nagyon ötletes, ráadásul ugye segít vele az ember, és nem kell mást tenni, csak játszani egy kicsit.
Az alapjáték angol szótár - megad egy szót, neked ki kell választanod a jelentését. De a 'subjects' gomb alatt lehet még választani matek, négyféle nyelv (francia, olasz, spanyol, német), kémia, műalkotások vagy földrajz témakörök közül. Minden jó válasz 10 szem rizst ér. 10 jó válasz már 100 rizs, ami egy tál, amivel jóllakattál egy éhes kisgyereket. És közben jól is szórakoztál.

kedd

Akármilyen hihetetlen, lassan talán kezdem utolérni magam. Persze múlt hét volt a mélypont, onnan már csak felfelé lehet. Csütörtökön nem voltam túl jól, péntek reggel elaludtam, és így Z rábeszélt, hogy jelentsek beteget, maradjak otthon. Nem kellett sokat győzködnie. Kicsit kialudtam magam, aztán kisuvickoltam kicsit a lakást - végre sort kerítettem olyan nemszeretem dolgokra, mint a portörlés meg porszívózás, meg olyan létfontosságúakra is, mint a vasalás. Aztán jött a hétvége, ami pillanatok alatt eltelt, és ma már megint kedd van, nem is értem.
Viszont. Olyanok vannak még pl., hogy az utóbbi időben egy csomó kenyeret sütök (és folyton elégetem a kezem). Még tökéletesítem a receptet, majd egyszer közzéteszem.
Meg az is, hogy kész vagyok, feltöltögettem az összes képet, lehet menni nézegetni.

Thursday 13 November 2008

jó reggelt

Ma reggel arra ébredtem (persze az óra után), hogy valami nagy rózsaszínség kúszik befele a tetőablakon. Magamhoz képest meglepően gyorsan összekapartam magam, és leszaladtam a gépért.

Szóval 'Bristol felett az ég'.

És a Nap. Viszont látjátok a bal felső sarok felől a feketeséget? Na tíz perc múlva az valami ocsmány szürkeséggé bontakozott, és szépen ráült a városra. Persze nem baj, ezért a pár percért is megérte. Legyen nektek is szép napotok.

Monday 10 November 2008

megint

És azt mondtam már hogy esik?

Sunday 9 November 2008

heima

Van egy fantasztikus, gyönyörű kis sziget, ahol hihetetlen egyszerű de nagyon teljes életet élnek az emberek (legalábbis én így képzelem), és ahonnan ezt a varázslatos zenét megálmodó fiúk is jönnek.
Mondtam már, mennyire nagyon szeretnék eljutni Izlandra?

Sigur Rós @ Colston Hall
2008.11.07.

Thursday 6 November 2008

es ha mar

... a fozest emlegettem... Az egyik nagyszeru, nagyon oszi dolog amit ettunk mostanaban: kortes pizza.
Hihetetlenul egyszeru, pillanatok alatt megvan (egyedul arra kell varni, hogy a teszta kicsit megkeljen), es naaagyon finom.
Miutan osszedobtam a tesztat, kentem ra vekonyan tejfolt, rapakoltam a karikakra vagott kortet, egy kis darab nagyon vekonyra szeletelt szarzellert (ez volt itthon, de szerintem csikokra vagott gumozellerrel is biztos jo), so, frissen orolt tarkabors, elmorzsoltam rajta egy darab stiltont (ez ilyen peneszes sajt, akarmi mas hasonlo is megteszi), es meg jo alaposan megszortam reszelt cheddarral (ez itt nagyjabol trappista kategoria). Ezek utan sutty a sutobe, es mivel vekony a teszta, nagyon hamar kesz is van.
Tudom, hogy elsore fura. Korte a pizzan. De tenyleg jo, foleg a zellerrel meg a stiltonnal. Ha szeretnem a diot, azt is raktam volna ra.
pizzateszta
* fel kilo liszt (lehet feher, vagy barna, en ehhez a korteshez teljes kiorlesubol csinaltam - jo kis rusztikus lett)
* 1 evokanal so
* fel evokanal szaritott oregano (nem muszaj)
* frissen orolt bors
* 1 tasak szaritott eleszto
* 1 teaskanal cukor (vagy ugy fel evokanalnyi mez)
* 3 dl langyos viz (ha teljes kiorlesu lisztet hasznalsz, tobb viz kell)
* 3 evokanal olivaolaj
A liszthez keverem a sot, fuszereket. Egy nagy talba ontom az elesztot, cukrot, simara keverem a vizzel, majd hozzaadom az olajat is. Na most, ha valaki akarja, itt eloveheti a dagasztokaros robotgepet, de nekem ilyen nincs, csak siman fakanallal dolgoztam, es mukodott - aprankent belekeverni a folyadekba a lisztet. Egy ido utan aztan persze kezre valt az ember, es jol atdagasztja. A bucit hagyd a talban, csak simogasd meg egy kis olivaolajjal, meg a talat is, hogy ne ragadjon nagyon le, es hagyd kelni ugy egy orat. Mikor mar a duplajara nott, szedd kette, es az elsobol formazz nagyjabol koralakot a sutolapon.
Ebbol a mennyisegbol ket pizza lesz, ami negy embernek eleg (legalabbis az adag fele kettonknek degeszre eleg).

~

Szoval igen-igen, tudom, hogy meg mindig lemaradasban vagyok, de egyszeruen nem megy, nem tudok irni. Elromlott. Vagy az is lehet, hogy siman csak minden pont annyira jo, hogy nem erdemes rola. Osz van, hideg van, szurkeseg van - de meg csak nem is zavar, probalom kielvezni az oszi josagokat amennyire csak lehet.
Szeretem, hogy kod van reggelente, szeretem, hogy estenkent csipos fustszag van a levegoben...
es fozunk, es eszunk jokat, es osszebujunk a kispled alatt a kanapen.