Egyelőre se lakás, se kocsi - de persze rengeteg tapasztalattal gazdagodtunk.
Lakást találni úgy se könnyű, hogy már itt vagyunk. Ma olyan környékeken jártunk, hogy hű... Mert ugye elkezdtünk az alapján keresgélni, hogy kb mit képzelünk el megfizethetőnek, és hogy kb nekünk hol lenne jó. Csak nem mindig az a jó környék, amit mi annak gondolunk. És nem mindig az a jó lakás, ami jó környéken van.
Mindenesetre most már tudjuk, hol nem keresünk, és arról is van elképzelésünk, hogy hol szeretnénk lakni, úgyhogy remélhetőleg hamarosan megtaláljuk az igazit.
Már nagyon jó lenne innen szabadulni. Örülök, hogy van egyáltalán ez a lehetőségünk, de... hát hagy némi kívánnivalókat maga után. Először is szeretném leszögezni, hogy eddig mi nem ismertük azokat a fogalmakat, hogy rendetlenség, igénytelenség, kosz. Vagy legalábbis más elképzelésünk volt róluk.
Képzeljetek el egy tök jó kis házat, amiből tényleg sokat lehetne kihozni, de egyszerűen úgy el van hanyagolva, hogy mi most őrülten keresünk akármi más után. A házban is cipőben mászkálunk - ez eddig nem nagy dolog, általános az angolszászoknál -, de nem is merném levenni, mert nem úgy tűnik, mintha túl gyakran takarítana a néni.
A fürdőkádat megpróbáltam kicsit kitakarítani fürdés előtt, de nem nagyon sikerült, mert egyrészt nem találtam semmi tisztítószert, másrészt úgy rá van kövesedve a kosz, hogy talán vésővel lehetne vele valamit kezdeni. A néni kedvesen felajánlotta, hogy nyugodtan használjuk a konyhát, főzhetünk is meg minden – nemhogy főzni, de leülni sem nagyon szeretnék , és hát ma erősen tanakodtunk, be merjük-e rakni a reggelire szánt sajtunkat a hűtőbe, nehogy valami ami mászik kifelé, magával vigye... :)
Mondjuk azt hiszem, ez motivál minket a legjobban, hogy minél hamarabb meglegyen a lakás. Nagyjából az egész napunk azzal telik, hogy internet-telefon-mászkálás. Vettünk egyhetes bérletet (fél vagyon) és ki is használjuk rendesen.
A város továbbra is nagyon tetszik. Találtunk egy kulturális központ jellegű kávézó-éttermet, ahol ingyen wifi van, ez lett a főhadiszállásunk - legalábbis remélem az is marad - először nem esett le, hogy ez most tényleg a tűzjelzés, aztán volt füst meg jöttek a tűzoltók…
Így mára elég hidegre fordult az idő, és gondolom a páratartalom miatt lehet, de rendesen vacogtunk mindketten. A helyiek meg olyanok, mint a spanyolok: egyszál pólóban, kiscipőben mezítláb...