Prior Woods

Igaz ugyan, hogy ez mar majdnem harom hete tortent, de jobb keson, mint soha... Szoval egy vasarnap reggel fogtam magam, es kiruccantam a varosbol ebbe a kis erdobe. Itt szedtunk tavaly is medvehagymat, de az ugy tortent, hogy Z beszigoritott, hogy ha medvehagymat szedunk, akkor medvehagymat szedunk, es nem viragokra csodalkozunk, plane nem fotozunk, es nem is vihettem a gepet. Viszont most egyedul mentem, es nem siettem - korbesetaltam a kis erdot, leultem kicsit a pafranyok koze, hallgattam a madarakat, simogattam mohat.

Es csend volt, es tavaszillat.

From 2010.04.11. - Prior Woods

"Minden virágszál említésre vár
Minden marék por megjegyzésre méltó"

[Weöres Sándor]

dolgok

Amikkel elmaradasban vagyok:
 * London beszamolo
 * Andaluzia beszamolo
 * tavalyi Hollandia beszamolo
 * hajtogatas / vasalas (mar megint. mindig)
 * leulni vegre es eldonteni az egyetem-dolgokat
 * lemosni a kocsit vegre

 * csinaltatni igazolvanykepet es leadni a nyelvvizsga-jelentkezesemet

 * meg meg ezer aprosag
Es szombaton reggel megyunk Barcelonaba.

Hanham Court

Ezermillio virag - csak eros idegzetueknek... :)

From 2010.04.24. - Hanham Court

Sevilla - vasárnap

Vasárnap reggel felkeltünk korán az volt a tervünk, hogy elmegyünk a piacra, meg megnézzük a kerámiaműhelyeket, délben sziesztázunk, délután meg Katedrális. A tervünk akkor hiúsult meg, mikor megérkeztünk a piacra, és kiderült, hogy vasárnap zárva van. Meg persze a műhelyek is. Ja igen, ez Spanyolország :)

Sebaj. Helyette nyugis reggeli, bocadillo, tejeskávé, aztán nagyjából sziesztáztunk egész nap. Tetőterasz, könyv, cerveza con piña, árnyék.

From 2009.10.09-12. - Sevilla

analóg

Z egy kollégájának a landlord-ja meg próbál szabadulni néhány fényképezőgéptől, így a hétvégére kölcsönkaptunk két szépséget kipróbálásra. Egy Minolta, egy Pentax. Régiek, kézi fókusz, kézi beállítások,  nincs elem, úgyhogy nem működik a fénymérés... igazi kihívás. Pentax Zolinál, én meg Szabinával, a Minoltával meg a régi Canonnal (legyen mivel fényt mérni) felszerelve elmentem virágot fotózni egy kertbe. És megszenvedtem vele, órákig tart minden egyes fénykép, a manuális fókusz nem egyszerű. Ráadásul ugye nem tudja rögtön visszanézni az ember, mit is alkotott. Türelemjáték. Mindenesetre a két géppel ellőttem majdnem két tekercs filmet, az volt a terv, hogy majd itthon a többit, holnap reggel meg előhívatjuk. Viszont sajnos elbénáztuk a visszatekercselést, és sikerült beleszakítanunk a filmet a gépbe. Kicsit sírok. De azért talán holnap majd jövök képekkel.

Sevilla - by night

From 2009.10.09-12. - Sevilla

meg Fold Napja

Basszus, elfelejtettem olyan dolgokat, hogy:

   * komposztalj. gyujtsd a szerves hulladekot, rengeteg hasznos tapanyag a kiskertnek (vagy a parkoknak, a mienket az onkormanyzat viszi el)

   * szelektalj. amit csak tudsz. muanyag palackok, uveg, femdobozok, papir...

happy Earth Day!

A legjobb persze az lenne, ha minden nap a Fold Napja lenne, nem csak ez az evi egy, de akkor ma tenyleg beszeljunk rola. Es tegyunk is erte.

 * vasarolj kevesebbet. ne dolj be a szines, csillivilli reklamoknak, azt vedd, amire szukseged van

 * vasarolj helyi termekeket. sokszor nagyon csabito vilag tulso felerol idekerult zoldseg-gyumolcs (foleg, mikor epp itt nincs), de sokkal tobb tapanyag van az idenygyumolcsben, mint amit leszednek zolden, hetekig utazik az oceanon, vagy epp vegyszerekkel erik el, hogy beerjen. arrol nem is beszelve, mennyi karosanyag kerul kibocsatasra a szallitas soran

 * ne fogadd el az eldobhato zacskokat sehol, vigyel magaddal ujrahasznalhatot. ha tudsz vasarolj minel kevesbe becsomagolt termekeket - van mar ugyan nehany lebomlo muanyag (azoknak is nagyon-nagyon sok ido kell, hogy eltunjenek), de a legtobb muanyag nem tunik el. amit valaha legyartottak, mind itt van a Foldon 

 * egyel kevesebb hust. a hus eloallitasahoz rengeteg energiat es vizet hasznalunk fel. ha azon a teruleten, ahol az allatok szamara termelnek kajat, gabona none, nagyjabol mindenkit jol lehetne lakatni [filmajanlo - Food.Inc]

 * hasznalj kornyezetbarat tisztitoszereket. a mosodio, a szodabikarbona es az ecet csodakra kepes.

 * muszaki cikkek kikapcsolgatasa, energiatakarekos izzok, nem folyatni a vizet... aprosagok, de sok kicsi sokra megy... :)

good morning, how are you?

[Indexed]

London - Tate Modern

A Tate Modern a kortárs művészetek múzeuma, és voltak is fenntartásaim. Mert egy modern festmény sokkal nehezebben érthető, mint egy klasszikus portré, vagy legelésző tehenek az árokparton, vagy egy csokor virág. És tudom, hogy nem kell feltétlenül mindent érteni, de a kortárs alkotásoknál sokszor van, hogy nem tudok azonosulni a mondanivalóval, nem látom, amit a művész látott benne, vagy egyszerűen csak zavar az egész, és nem is érzem művészetnek.

És nagyon sok volt ilyen (pedig megint nem tudtuk bejárni a múzeumot, mondjuk itt inkább az volt a helyzet, hogy egy idő után telítődtünk), de szerencsére akadtak olyanok is, amik érdekesnek bizonyultak.

Itt van pl ez a nagy doboz (erről még van kép, később aztán kiderült, hogy itt pl nem lehet fotózni):

Hatalmas konténer, lábakon. És a félemeletről látod meg, és látod, hogy mászkálnak lent emberek, alatta is, meg hogy mögé is be lehet menni. És persze kíváncsi vagy, hogy mi a csuda ez, hát lemész. És körbesétálsz, és kiderül, hogy semmi.

From 2010.04.03. - Tate Modern

Pontosan az, aminek látszott: egy konténer. Üres, és bent sötét van. És mégis rávettek, hogy menj le egy emeletet, járd körbe, menj be (csak a biztonság kedvéért, hátha mégis van bent valami)... :)

Amúgy meg láttunk Miró-t, meg Picasso-t, meg Dali-t, hogy a nagyokat említsem, sőt még volt egy Monet is - na azt például nagyon jól értem. Csíkok, maszatok, pasztellek, tavirózsa, szép.

sponsor me

Raktam ide egy nagy gombot oldalra. Mert nem tudom, hogy említettem-e már, de az angolokról két dolgot mindenképp tudni kell. Egyrészt, hogy imádnak futni (tudom, ez először nekem is fura volt, mert mégis rengeteg a túlsúlyos), másrészt nagyon szeretnek jótékonykodni, pénz gyűjteni mindenféle célokra. És aztán a kettőt össze is kötik: futnak, hogy pénzt gyűjtsenek. És úgy döntöttem, hogy idén én is futok.

A 'Race for Life' egy kizárólag nők által létrehozott kezdeményezés, és rákkutatásra fordítják a megszerzett adományokat. A futásra van egy névleges nevezési díj, de a fontosabb, hogy minden futónak van egy pénzgyűjtő oldala - az enyémhez a gomb itt jobbra. Kattints, ha gondolod (és esetleg küldd tovább az ismerőseidnek). 

Ezek után már nincs más hátra, mint öt kilométert lefutnom június 12-én (a tízre nem mertem benevezni).

"Everything you can imagine is real."

[Pablo Picasso]

hamu, tortilla chips, a kutya, es egy szinesz

Most, hogy osszehoztam ezt a remek cimet, ami akar egy rossz vicc is lehetne... Szoval az van, hogy hihetetlenul szep tavaszi, napos idonk volt a hetvegen, mi pedig nagyjabol az egeszet forgatassal toltottuk. Meg mult hetvegen, Szabina szuletesnapjan Z es Sikesz kitalaltak, hogy ok bizony beneveznek egy reklamversenyre - pillanatok alatt lettek otletek, meg kamera, es ugy nez ki, mar nem is nagyon van mas hatra, csak vagas.

Az is tortent, hogy meg valamikor a mult hetvegen egyszercsak dobhartyaszaggato sivitasra riadtunk, es nem a sajat tuzjelzonk volt, hanem a haz kozpontija. Ahogy kileptunk az ajton, az egesz lepcsohaz fustben, ugyhogy Z lement felderiteni. Aztan nem jott egy csomo ideig, en meg aggodtam, hogy szegenykem tuzetolt epp valahol, kuzd az elemekkel egyedul, tehat elindultam a keresesere. Es tippelj - igen, persze hogy. Azt csinalta, ami az egyik nagy erossege: epp osszebaratkozott nehany szomszedunkkal. Ugye az alagsori negy lakasnak kulon bejarata van, a lenti lakokkal nem olyan surun talalkozunk - most vegre megismerkedtunk az egyik kutyas lannyal (aki del-afrikai, es ove a piros robogo), meg egy sraccal, aki mint kiderult a nagy fustot okozta (elegette kicsit a piritost). Alex, es szinesz, itt tanul a sarkon a Bristol Old Vic-ben, es azota atkoltozott ide az emeletre kozben (es tegnap boroztunk is vele, jo fej).

Aztan valamikor a het folyaman szortiroztuk a leveleket a bejaratnal, mikor Z felkapta a fejet, hogy o ismeri ezt a nevet. Van ugye a ronda gazmaszkos kutya festmeny, amit honapokkal ezelott talaltunk az egyik keriteshez tamasztva - es ketsegbeesve probaltuk kitalalni, hogy kihez tartozhat (vagy hogy erhet-e valamit egyaltalan). Es a kep hatuljan emlitett weboldal erre a nevre volt beregisztralva. Szoval lementunk, bekopogtunk - es kiderult, hogy a masik kutyas lany (szinten del-afrikai) festette a kepet, es nem csak elvesztette, hanem direkt rakta ki, mert utalta (en is utalom), de gondolta, hatha valakinek kell. Amugy o is jo fej volt, vicces, hogy harom eve itt lakunk, es most fedezzuk csak fel a szomszedainkat.

Ja, es amiert van idom erre a szep hosszu bejegyzesre: az izlandi vulkan-hamu-felho meg mindig itt teblabol a legterben, szoval a munkam egy kicsit lekorlatozodott... :)

London - Borough Market

Mit csinál az ember szombaton Londonban? Piacra megy!

És milyen jól tettük. Miután megszenvedtünk ismét a londoni tömegközlekedéssel (szombat reggelre újabb két metróvonalat zártak le), és bejutottunk a Towerig, átsétáltunk a Millennium hídon (ez az a nagyonmodern, ami leszakad a herripotterben) Southwarkba, el a Téte Modern, a Shakespeare's Globe és a Golden Hinde (Sir Francis Drake hajója) mellett. 

A Borough Market szerintem minden kajamániás álma. Friss kenyér, sajtok, olajbogyó, csoki, sonka, szalámi, sütemények, olaj, gomba, zöldségek... paradicsom. Nem győztünk gyönyörködni. Úgyhogy inkább hamar összeszedtünk a reggeli/ebédünket (kiscipó, kétféle büdös sajt, citromos-fűszeres olajbogyó, szárított paradicsom), és el is pusztítottuk a szomszédos templomkert virágzó cseresznyefája alatt.

From 2010.04.03. - Borough Market

kedvcsináló

Egy blogbarátnőnek. Mert nem csak Dorsetben vannak cottage-ok. :)

London - Denmark Street

Van egy kis utca a Sohóban, ami bár nem kifejezetten turistalátványosság, számunkra kihagyhatatlan volt: a Denmark Street. Az utca gyakorlatilag Európa legjobb 'zeneutcája' - zene- és hangszerboltokkal, kis stúdiókkal. A 20-as években lett igazán híres, de már a viktoriánus időkben is kottákért jártak ide a zenészek. A környék elég lepukkant volt, és a szakadt művészek is megengedhették maguknak a bérleti díjakat. Később aztán a Rolling Stones itt vette fel első albumát, és valamelyik kis pincestúdióban megfordult a Beatles, a Sex Pistols vagy pl Jimi Hendrix is.

Mi azt hiszem csak három vagy négy boltba mentünk be, de azért eltöltöttünk ott egy kis időt - van pl olyan üzlet, ahol csak basszusgitárokat árulnak (egy kicsit féltem tőle, hogy haza is hozunk egyet...), egy másikban kizárólag fémfúvósokat... hihetetlen.

From 2010.04.02. - Denmark Street

London - British Museum

Mivel még sosem voltunk, és mert persze megint olyan idő volt, hogy 'nyeh, ne is beszéljünk róla' (bár a végén láttunk azért egy kis kék eget)... elmentünk megnézni a British Museum-ot. Mármint egy részét. Mert hatalmas, és nagyon elfárad az ember. Szellemileg is, a rengeteg látnivalótól, meg fizikailag is, a rengeteg mászkálástól. Pedig elég szelektívek voltunk ám, mondván, hogy családi háttér, érdeklődünk, olvasunk, sok mindent láttunk már a világból, de óóóó dehogy. Újabb és újabb csodákra bukkan az ember minden második vitrinben. 

Néhány a kedvenceimből:

Nagyon kancsal egyiptomi macska. :)

Mezopotámiai leveles nyaklánc. Nem vagyok ugye egy nagy ékszeres, de ez... tökéletes. Imádom.

Órák. Gyönyörűek. Kívül-belül. Mindig is szerettem az időmérő szerkezeteket (talán a Bölcs Bagoly sorozat időről szóló könyve óta), lenyűgöznek az apró csavarok, meg fogaskerekek, meg hogy működnek. Mindegyik egy-egy csoda.

Maga az épület. A pont megfelelő arányú keveredése a réginek és az újnak. Hihetetlen tágas, világos, szép.

From 2010.04.02. - British Museum

És végül - japán virágrendezés. Kell még mást mondanom?

Cambridge

London előtt egy kis kitérő - Bristolból egy napos kis kiruccanásra túl messze van, ezért még sosem láttuk a híres egyetemi várost. De be kell vallanom, most sem sikerült igazán: az angol időjárás áprilisi tréfát játszott velünk. Ragyogó napsütésben indultunk, de mire Cambridge-be értünk már esett az eső, és úgy is maradt végig. Mit csinál ilyenkor az ember? Bemenekül az első múzeumba (archeológia és antropológia tanszék), aztán az egyetemi nyomda könyvesboltjába (és nem vesz semmit!), aztán eszik egy forró levest, épp úgy látja, hogy el lehet indulni kicsit sétálni, amikor újra rákezdi... akkor menjünk moziba. Hát így. De legközelebb meghallgatjuk majd a fiúkórust a King's College kápolnájában, csónakázunk a csatornán a kollégiumok mögött, és csavargunk sokat a szűk kis utcákon.

London calling

Háááát... továbbra sem szerettem meg Londont. Persze, persze, megvannak az előnyei, múzeumok, éjszakai élet satöbbi, de összességében szerintem nem egy élhető város. Szürke. Koszos. Tömeg van. De tényleg - akármikor. Egész nap. A tömegközlekedés meg... elméletben nagyon jó, a London Transport honlapon folyamatosan nyomon lehet követni, mikor indulnak a vonatok, a buszok... és persze, hogy épp melyik metró van lezárva, és hogyan lehet kikerülni, és honnan indulnak a pótlóbuszok. És valamelyik metró mindig le van zárva, az meg már csak törvényszerű, hogy az az egyetlen vonal legyen, amivel a szállástól bejutunk a városba. Jaj, és a hihetetlen sok embert említettem már? Biztos öregszem, meg nagyon elszoktam Budapesttől, de ez szörnyű. Persze, megint hétvégén voltunk, ráadásul ünnep is volt, de hogy minden múzeum tele van? Na jó, nem nyavajgok tovább, voltak azért jobb pillanatok is, mindjárt mutatom.

seal jubilee

"And so the ocean lost its depths
And boredom rained as the ocean wept

Birds they raised their young for dead
And ladies used feathery pillows for bed
And black snow came and black snow stayed
And froze the ocean out of love"

[Bat For Lashes]