A tegnapi esőben végül arra esett a választásunk, hogy lesétálunk az állatkertbe. Fura ugyan, de még nem voltunk soha, pedig én ugye imádom az ilyesmit, és közel is van, igazán kézenfekvő lett volna eddig is. Csak valahogy mindig akadt valami más.
Kellemes időtöltés volt (persze az esőt leszámítva), meglepően sokmindent szedtek össze erre a viszonylag kicsi területre, mégsem tűnik zsúfoltnak. Láttunk nagyon sok mindent, néhány a kedvenceink közül:
* a kengurupatkányok: tündéri kis gombócok, hatalmas fekete gomszemekkel, kerek fülekkel, hosszú farokkal, akik egy majdnem teljesen sötét helyen összevissza rohangáltak. Csak néztük őket és röhögtünk - nagyon édesek voltak
* a fókák: az ápolók épp bemutatót tartottak. Ne olyasmire gondolj, mint a cirkuszban, de itt is csináltattak velük mindenfélét, amit aztán szépen elmondtak, hogy miért tanítják meg nekik - hogy meg tudják vizsgálni a szemüket, uszonyukat, vagy hogy könnyebb legyen őket röntgenezni. A mese után lemehettünk a víz alatti alagútba, ahol aztán végül nem igazán sikerült jó képet csinálni róluk, mert persze jóltápláltak meg jókedvűek, és egyszerűen összevissza száguldoztak.
* a gorillák: papagorilla, két mamagorilla, gyerekgorilla és egy még kisebb bébigorilla. Először a mamákat láttuk a gyerekekkel, és hát egyszerűen lenyűgöző, hogy hogyan játszanak, meg ismerkednek a kicsik a világgal, és hogy a nagyok mindeközben hogyan vigyáznak rájuk. Annyira nagyon emberiek. Hihetetlen. És aztán elősétált a hím, és az emberisége mellett jött az, hogy 'tejóég, MEKKORA'. Méltóságteljes és félelmetes.
* és végül a legeslegkedvencebb (nekem): a bohóchalacskák. Akik ott bújkáltak - játszottak gyönyörűséges tengerirózsa-szobájukban, és egyszerűen annyira aranyosak, hogy muszáj szeretni őket.
* a kengurupatkányok: tündéri kis gombócok, hatalmas fekete gomszemekkel, kerek fülekkel, hosszú farokkal, akik egy majdnem teljesen sötét helyen összevissza rohangáltak. Csak néztük őket és röhögtünk - nagyon édesek voltak
* a fókák: az ápolók épp bemutatót tartottak. Ne olyasmire gondolj, mint a cirkuszban, de itt is csináltattak velük mindenfélét, amit aztán szépen elmondtak, hogy miért tanítják meg nekik - hogy meg tudják vizsgálni a szemüket, uszonyukat, vagy hogy könnyebb legyen őket röntgenezni. A mese után lemehettünk a víz alatti alagútba, ahol aztán végül nem igazán sikerült jó képet csinálni róluk, mert persze jóltápláltak meg jókedvűek, és egyszerűen összevissza száguldoztak.
* a gorillák: papagorilla, két mamagorilla, gyerekgorilla és egy még kisebb bébigorilla. Először a mamákat láttuk a gyerekekkel, és hát egyszerűen lenyűgöző, hogy hogyan játszanak, meg ismerkednek a kicsik a világgal, és hogy a nagyok mindeközben hogyan vigyáznak rájuk. Annyira nagyon emberiek. Hihetetlen. És aztán elősétált a hím, és az emberisége mellett jött az, hogy 'tejóég, MEKKORA'. Méltóságteljes és félelmetes.
* és végül a legeslegkedvencebb (nekem): a bohóchalacskák. Akik ott bújkáltak - játszottak gyönyörűséges tengerirózsa-szobájukban, és egyszerűen annyira aranyosak, hogy muszáj szeretni őket.
2 comments:
megint nagyon szépek a képek :)
köszönjük :)
Post a Comment