a törvényszerűségekről

Múlt hétvégén itt volt nálunk VP Amszterdamból (mert ő olyan, hogy csak úgy utazgat, és szerencséjére nem ő fizeti), és a fiúk elmentek szörfözni, én meg nem, mert mindenféle dolgokat csináltam itthon. És nem volt olyan kifejezetten hűdemilyen idő, Z mégis borzasztóan leégett. Aztán egész héten hét hetedhétágra sütött a nap, és én már nem bírtam magammal, hogy menjünkmenjünk, legyen nap, legyen víz, legyen olvasás a kockás takarón, legyen barnaság. És elindultunk a bristoli napsütésben Dorsetbe, a tengerpartra (ja mert a helyi napsütés nem elég jó nekem). És nagyon jót autóztunk, szólt az összes kedvencünk, énekeltünk; útközben vettünk új frizbit a nosztalgiafrizbi helyett, meg nektarint, meg banánt; aztán leparkoltunk, lementünk a partra, megmásztunk egy kis dombot, és találtuk ezt:

Kicsi zöld lagúna, barlangokkal, alagutakkal. Kockáspléd le, könyv elő, keksz elő... na és akkor jött a KÖD. Nagybetűsen. És fogta, és szépen beosont a tenger felől, és átmászott a sziklákon, meg a dombon, és beterített mindent. Mi meg persze csak röhögni tudtunk magunkon meg az egész helyzeten. Hideg nem volt, elheverésztünk meg olvasgattunk; ettünk fisendcsipszet... aztán délután hazamentünk. Pedig még sátorral is készültünk, hogy ha esetleg úgy gondolnánk, akkor maradhassunk. Ehh, mindegy.

Persze Z a ködön keresztül is leégett. De ami ennél is viccesebb: a parttól kb öt mérföldre már újból sütött a nap.

nyar van nyar

Ul az ember egesz nap a legkondicionalt irodaban, es majd megfagy, mert jon elolrol is meg hatulrol is a hideg, aztan a nap vege utan masfel oraval kilep az ajton, es olyan, mintha falba utkozott volna. Hajnalban arra ebredtunk, hogy vihar van, hangosan veri a tetoablakot az eso, aztan csendesedett kicsit, de meg esett, mikor elindultam. Csak a para maradt belole, a frissesseg elparolgott. Hoseg van.

egy honap

Tudom, hogy nem voltam tul jo az elmult honapban, az ot bejegyzes szerintem az eddigi legkevesebb, amit produkaltam, miota a blog letezik (raadasul ebbol is egy Z alkotasa)...

de

meg pont egy honap van a szulinapomig, es gondoltam hatha valaki meg akar lepni, de nem tudja mivel. Szoval kivansaglista:

* Apple MacBook (hofeher)

* iPod Shuffle (szivarvany)

* Canon EF-S 60mm f2.8 Macro (piros)

* flickr pro elofizetes (pink)

* szives sutotal (zoldzoldzold)

* soksok film (ilyen, es ilyen, es ilyen)

* nyaralas (akartam valami jot ide, meseszep kepet, mittudomen, de epp fogalmam sincs, hova is mennek legszivesebben. akarhova. mindenhova.)

* vagy persze barmikor johet konyv...

green

[innen]

Oasis

nagy volt es zajos a Kasabian meg jatszott par dallamot aztan konferalt es pakolt laza ket ora alatt sikerult is elernunk Cardiffba es tornasorban ettunk mindent ami mergezo a vilag osszes allatkertje egyszerre nyitotta kapuit mind a fenyre jottek es a sotetre vartak aztan az utolso harminc percre megerkezett az este

tomegeket mozgat meg a zene ahogyan annak hire is az autopalyak zsufolt forgatagabol a gyarepuletek melletti-mogotti senkifoldjere ezrek indultak meg a tizenhat fontos parkolas utan kedvem lett volna megkerdezni ugyan vannak-e visszatero vendegek a valaszhoz jar krumpli is a szolgaltatas reszekent szajbol-foldre higienikusan es tisztan furcsa szo a tegnap este tukreben vampir lehet mert kepe nincs a zaj elult a hangositas megerkezett

kar hogy kihagytuk az elejet de jo hogy a kozepere ertunk a stadionnak a haboru es a vihar minden eleme felsorakozott a felajzott hordak a repulo aknakent alahullo poharsorok a kis dobós es a nyugodt veteran Ramones poloban aztan jottek a fenyek es a Wanderwall a rendor feltett kezzel enekelt

Noel enekel a szaja mozog de a hangja otvenezer szinben tundokol Don't Look Back In Anger igazi osszeborulos egyutteneklos ez Gyuritol jott mint a Masterplan hogy meg kene tanulni

nevehez melton erkezett hogy szaraz gondolatainktol fuldoklo agyunkba elenk szinekkel fessen eletet Morning Glory piszkos voros sorhazak falan

Oasis @ Millenium Stadium Cardiff 2009 06 12

tűztűz

Tűz volt az utcánkban, én pedig katasztrófa (ablak) turista vagyok. Először fel sem tűnt, csinálgattam a dolgomat otthon, és csak azon akadt meg a szemem, hogy mekkora köd lett hirtelen a Downs-on a fák között. Aztán jobban odanéztem, és látom, hogy nem köd, hanem füst - jó nagy grill lehet. De akkor már azt is észrevettem, hogy a skót alsószomszéd, meg a mindigintézkedős bácsi a földszintről kint állnak az út közepén, ami ugye fura, mert akkor hol vannak az autók...? Na és akkor vettem észre a két tűzoltóautót, meg hogy a füst az innen jön mellőlünk. És egyáltalán nem olyan volt, mint a filmekben, nem volt rohangálás, nem szirénáztak folyamatosan, csak nagyon szervezetten csinálták a dolgukat. Lángokat nem láttam különben, csak a nagy füstöt, de négy ilyen nagy létrás autó volt itt, szóval gondolom komoly lehetett. Néztem, és tök megrázó volt, nem tudom megmagyarázni, de elszorult a torkom, és az jutott eszembe, hogy itt megy szó szerint füstbe valaki mindene. És hogy milyen felelőtlenek vagyunk, kötnünk kéne végre lakásbiztosítást.

The Horrors @ Thekla, Bristol

Tegnap. És ők lesznek az előzenekar a Placebo előtt decemberben, amire tegnap sikerült jegyet venni, és én annyira örülök, és lesz Muse is novemberben, kívánhatok én még akármi mást? (persze: Radiohead, meg Kings of Leon, meg meg meg ...)

.

Megjottunk am, es minden rendben, kiveve persze, hogy elboritanak mindent a mosasra varo holmik. Hogy van ez, hogy elmegyunk ot napra, es nem maradt tiszta ruhank semmi.

Nem volt harminc fok, de nagyon-nagyon jo volt igy is: nagyszulok, es kutyazas, es seta az erdoben, es nagyonsok eve nem latott osztalytarsak, meg az eskuvo... es kozben folyamatosan mindenfele jokat ettunk es kaptuk a tengernyi szeretetet.

Es hirtelen junius lett.