Tuesday 3 November 2009

csip

Szoval van itt az a szokas Angliaban, hogy tuzvedelem. Es ez egyreszt tokjo, mert ugye ovatosak, meg minden, fo a biztonsag de vannak nagyon bosszanto folyomanyai. Eloszor is - hulye tuzzaro ajtok vannak mindenhol. Ezek elvileg valami belso maggal vannak megerositve, hogy tuzbiztosak legyenek, meg visszahuzzak magukat a helyukre, hogy mindig a helyukon legyenek. Ami kicsit bosszanto az irodaban, hogy nem lehet nyitvahagyni a konyha ajtajat (ablaka nincs), meg egy tizmeteres folyoson harom utanad becsapodo ajton kell keresztulmenni. Viszont nagyon nagyon idegesito, mikor a sajat bejarati ajtodrol van szo. Csak kepzeld el, hogy az amugy is minimalis eloszobaba probalod becuccolni a bevasarlast. Neadjisten nyaralas utan a borondot. Az ajto meg hatszor radcsapodik. De persze mindezzel egyutt lehet elni.
Aztan vannak ugye tuzjelzok is. Ami megintcsak nagyon hasznos, otthon is egyre tobb van beloluk, foleg ugye a konyhaban, ha jon a fust, megszolal a riaszto. Nade azt arulja el nekem valaki, hogy miert kell a mi 40 negyzetmeterunkre harom belole?! Nem epp esztetikusak, raadasul nem is nagyon lehet ugye eltakarni, vagy nem feltuno helyre tenni... De persze mindegy, ezzel is egyutt lehet elni.
Addig, amig az a kis atokfajzat meg nem bolondul. Az ejszaka kozepen. Es elkezd csipogni. Es nem am szabalyosan, neeeem. Hanem ugy, hogy csippan egyet - felebredsz, de fogalmad sincs, hogy mire, mert kozben elkussolt a kis dog. Jolvan, biztos valami rossz alom, felig epp visszalszol, mikor a kovetkezo csippanas tortenik. Hm. Miez? A tuzjelzo lenne? Es varsz. Es varsz. Es csend van. Es mar majdnem ujbol elaludnal, egy csomo ido eltelt... na akkor csipog megint. Aztan rogton utana vagy haromszor. Teljesen nem logikusan. Biztos no. Es aztan Z valahogy megbutykolte, es tudtunk aludni.
Ma hazaerek a munkabol, csend van, nyugalom... amig egyszercsak megint elkezd csipogni, en meg persze majd kiugrok a borombol. Z azt mondta, nyomva kell tartani a gombot rajta. Oke, porbaljuk meg. Szek, konyha, nyomom... na ekkor elkezdett sivitani, szerencsere nem sokaig, de csipogni meg mindig csipog.

5 comments:

Unknown said...

Nagyon együtt érzek veled. Nálunk egyszer a kaputelefon őrült meg, és az éjszaka közepén elkezdett búgni-sípolni. A Friends-hez hasonló módon oldottuk meg. Először megpróbáltuk szép szóval, aztán kb. levertük a falról, mert annyira nyűgösek voltunk az éjszaka közepén :) Működött a dolog. Más kérdés, hogy onnantól nem lehetett az eredeti funkciójára használni :( Viszont nem is keltett minket többet.

Dani said...

Kalapács tesó, azzal meg lehet javítani :)

steve said...

Szerintünk merülőben van az elem!

Euthymia said...

Szia, igen, szerintem is az elem van merülőben. Mi egyszer 3 hét után arra értünk haza, hogy itt pittyeg, végkimerülésben már, de elképzelni sem tudom, hogy előtte milyen hangokat adhatott ki magából a szomszédok örömére.
Azóta egyszer megint előjött a kis pittyegés és a Zuram mondta, hogy elemet kellett kicserélni benne, azért sikítozott :)

vik said...

koszi a tippeket, tenyleg az volt. persze itt nem megy olyan egyszeruen, hogy mi kicsereljuk, a karbantarto bacsi szakembert hivott hozza. de legalabb mar nem pittyeg :)