Wednesday, 13 October 2010

Amúgy pedig hosszú-hosszú szünet után ma voltam először spanyolon. És majdnem sírtam a végén szégyenemben, annyira gyalázatosan rosszul ment. Se nyelvtan, se szókincs. Van mit behoznom bőven, és az sem vigasztal, hogy legalább érteni értek mindent - sokra megyek vele, ha aztán nem tudom megválaszolni a kérdéseket, meg nem tudom kifejezni magam. Vagy hogy elfelejtettem az összes ragozást és igeidőt. Nyeh. De legalább megvan a hétvégi programom...

1 comment:

Unknown said...

Gyorsan visszajön majd minden. Én 1 hónapja kezdtem el egy társalgási tanfolyamot, mert másfél év után bizony nekem is keresgélnem kellett már a szavakat és én is hasonlóképp szégyellem magam miatta.
Mi pl. reggelente spanyol híradót nézünk, ugyan csak fél óra minden nap, de sokat segít a szókincs aktívan tartásában.
Pásatelo bien!