Tuesday, 18 November 2008

kedd

Akármilyen hihetetlen, lassan talán kezdem utolérni magam. Persze múlt hét volt a mélypont, onnan már csak felfelé lehet. Csütörtökön nem voltam túl jól, péntek reggel elaludtam, és így Z rábeszélt, hogy jelentsek beteget, maradjak otthon. Nem kellett sokat győzködnie. Kicsit kialudtam magam, aztán kisuvickoltam kicsit a lakást - végre sort kerítettem olyan nemszeretem dolgokra, mint a portörlés meg porszívózás, meg olyan létfontosságúakra is, mint a vasalás. Aztán jött a hétvége, ami pillanatok alatt eltelt, és ma már megint kedd van, nem is értem.
Viszont. Olyanok vannak még pl., hogy az utóbbi időben egy csomó kenyeret sütök (és folyton elégetem a kezem). Még tökéletesítem a receptet, majd egyszer közzéteszem.
Meg az is, hogy kész vagyok, feltöltögettem az összes képet, lehet menni nézegetni.

1 comment:

Euthymia said...

Szia, a kenyér receptet várom nagyon, ha majd közzéteszed!! Én is sütök sokat, néha sikeresen, néha kicsit rosszul, de nagyon rákattantam!
Szép napokat!