merges

A hulye hulye hulye fejem, hogy nem tanulok meg a sajat hibaimbol sem, es ujra es ujra elkovetem ugyanazokat az idiota hibakat. Es aztan fizetek erte. Mert ki az az idiota, aki megint rajtahagyta az autoradio elejet ejszakara, es akinek masodszorra is feltortek erte az autojat? Tadamm, hat persze, hogy en. Szoval Ebi romokban (utasoldali ablak szilankokra, zar felfeszitve, ajto osszebarmolva, belso vilagitas kitepve a helyerol, na meg persze a radio). Meg en is romokban. Cimeres hulye. Mutogatni kene.

keywords

Sari csinalt egy ilyet, es en is kedvet kaptam. Az en keresokifejezeseim nem olyan izgalmasak, de ezeket azert viccesnek talaltam...

• mualkotasok rizsbol
• valodi malnaszorp
• csodaorszag mese
• winter ananasz
• 5 perc angol konyv
• autoberles Bergamo
• okos holanc
• narcisz eheto e macska

Vajon mit mondanak rolam?

krókuszok

Amúgy pedig itt a tavasz. Egész hétvégén káprázó, ragyogó, napsütéses idő volt, meg balzsamos, langyos tavaszi levegő. Az a fajta, mikor az ember minden másodpercet a szabadban szeretne tölteni.

És persze ez az a hétvége, mikor az ember párja teljesen lerobban, és az egész hétvégét ágyban tölti, teával, cévitaminnal és zsepivel. Húsleves, császármorzsa, banánkenyér, videózás. És a friss, tavaszi levegővel csak a teszkóba futás, és az ebéd utáni röpke szellőztetés alatt találkoztam. Viszont meggyógyítottam. Jövő hétvégén pedig vendégeink is lesznek, nagyon ajánlom a jóidőnek, hogy tartson ki. És nyílnak a krókuszok a ház előtt.

Bergamo

Elérkeztünk hát a síelés-mese befejező részéhez. A bónusz nap Bergamoban.

Túl sokat nem tudok mondani, bájos kisváros, de kevés volt az időnk. Sétáltunk, gyönyörködtünk, pizzáztunk.

Képek a szokásos helyen.

mééééég

Hó, meg síelés, meg ilyenek. Mondjuk ez nem Olaszország, és mi sem vagyunk ilyen ügyesek, de csak hogy érezzétek, ez milyen jó. És szép. Nézd a fákat! :)

Juhúúúúú

6

Amugy pedig masnapos vagyok. Ugy volt, hogy vegre osszejovunk a csajokkal (az uj evben meg nem sikerult), es vegre jol kibeszelgetjuk magunkat. Ehhez kepest szep sorban mindenki lemondta, es ketten maradtunk Szabinaval. De ha mar egyszer ott voltunk... szoval dumaltunk, iszogattunk... Mar indultunk hazafele, mikor kaptam egy smst Ztol, hogy kocsmazik a focis haverokkal, es a kocsma ott volt egy saroknyira, szoval csatlakoztunk. Es kozben lecsuszott a masodik harom koktel. Es biliardoztunk is, de leginkabb arra emlekszem, hogy hihetetlen sokat vihogtunk. Jo volt. De meg kell mondanom, a csutortok esti hat koktel nem tesz jot a penteki munkakedvnek.

angelina

Az meg csak most jutott eszembe, hogy meg az indulas elott is voltak bonyodalmak. Peldaul tenyleg tok torvenyszeru, hogy utazas elott fazik meg az ember, pedig egesz evben nem volt beteg egyebkent. Persze nem volt komoly, kis torokfajas, nehez fej, csopogo orr... tehat forro tea + cevitamin + propolisz. Es csak hogy biztos legyen, pentek este meg ilyen forroitalt is csinaltam magamnak. Es aztan elkeztem furan erezni magam. Kb fel oran belul mindenhol viszkettem, es a szam egyik fele a haromszorosara dagadt. Hurra. Nagyon szekszi. Tudom, hogy allergias vagyok (bar eddig ezzel egyutt ot ev alatt osszesen haromszor jott elo), csak azt nem tudjuk meg mindig, hogy mire. Valami adalekanyag, vagy szinezek, vagy tartosito, vagy ilyesmi. Na mindegy, kicsit panikoltam, hogy nincs kalciumtablettank, de aztan felturtam a gyogyszeresdobozt es megtalaltam a regi gyogyszert, ami viszonylag gyorsan eltuntette a viszketest. Mindenesetre ilyen cuccot nem iszok tobbet.

mocskos

Be kell vallanom valamit. Amióta megvan a kisautóm (csaknem egy éve), még sohasem mostam le. Persze ehhez a lustaságom mellett hozzájárul a csodás angol időjárás is, ha egyszer ilyen gyakran, és ennyi eső esik, nincs nagyon szükség rá.

Szóval igazán eshetne már egy kicsit. Mert az utóbbi időben csak hó volt, meg havaseső, aztán meg csak ilyen szemetelő izé, ami már nem köd, de még nem eső, és csak arra jó, hogy a kocsik felcsapják a szutykot az én kis aranyosomra, és most már ott tartunk, hogy lassan csíkokban folyik rajta a kosz. Tehát jöhet az eső.
Vagy talán mégis erőt veszek magamon, és elviszem lemosni.

ma este

Wills Memorial Building, Bristol University
(az ablakból :))

les triplettes de belleville

A Belleville randevú nagyon fura mese.

"Champion mélabús kisfiú, akit nagymamája, Madame Souza nevel. Kedvetlen gyermekkorában egyetlen társa Bruno, a nem túl szép, sőt ronda és mafla kutya. Mikor a mókás Souza mama felismeri, hogy a fiúcskát kizárólag a biciklik érdeklik, megajándékozza őt eggyel. A kezdeti örömöt hamar szigorú szellemű edzőgyakorlatok váltják fel - a bicegő idős hölgy esernyővel a kezében, síppal a szájában dirigál. Az évek múlásával Champion a biciklizés nagymesterévé válik, olyannyira, hogy egy napon elindul a híres Tour de France-on. A verseny alatt azonban két, feketébe öltözött, titokzatos férfi elrabolja őt. Nincs mit tenni, Madame Souza és hűséges kutyája, Bruno Champion keresésére indulnak. A nyomok az óceánhoz vezetnek, így hát vízibiciklivel könnyedén átszelik azt. A túlparton egy nagyvárosban találják magukat, melynek neve Belleville. Itt találkoznak a Belleville-i zenészhölgyek triójával, az 1930-as évekbeli Music Hall hajdani különc sztárjaival, akik különleges, elsősorban - sőt, mindig - békából készült eledeleken élnek, s a porszívótól, biciklikeréktől és hűtőszekrénytől kezdve szinte mindent képesek hangszerként megszólaltatni. A három hölgy elhatározza, hogy segítő kezet nyújt Madam Souzának és Brunónak a francia maffia ellen folytatott ádáz küzdelmükben."

Ennyi a sztori. Akár Disney-film is lehetne belőle, kellően megcukrozva és felhabosítva. De nem. A szereplők mind kicsit torzak (jó, mondjuk ki, rondák), túl lassú, a helyzetek túlságosan valóságosak, mindennapiak, kicsit ironikus... viszont működik. Tökéletes zene, tökéletes csendek, a rondasággal is szerethető karakterek. Karikatúra. Nem tudom, miért nem láttam eddig.

kanalas

A Nestle Oats & More muzli nagyon finom. Teljeskiorlesu. Es nagyon mandulas.

Amugy normalis dolog gabonapelyhet enni vacsorara?

a veletlenekrol

Amik pedig nincsenek, mint tudjuk. Csak neha azert meg meglepodom, mikor a legvaratlanabb helyeken/idoben bukkanok emberekre (vagy konyvekre, filmekre, gondolatokra akar), akik aztan hatassal vannak a kis eletemre. Mert masok, mert erdekesek, vagy mert olyan, mintha valaki fentrol direkt pont az orrom ele rakta volna le oket. Mert abban a pillanatban pont arra a hatasra volt szuksegem. Szoval valami ilyesmi tortent penteken. Elmentunk sorozni egy ismerossel, es neki ott volt egy ismerosenek az ismerose... akivel rogton megvolt az a bizonyos kozos hullamhossz. Es tudod mit? A csaj tengerbiologus. Igen. Ez az, amikor igy elszorul az ember torka, mert ugye mindig valami ilyesmit akart csinalni. Csirkepasztor lenni, vagy sarkkutato (az persze nem komolyan, mert ott hideg van), vagy termeszetfilmet forgatni, vagy kertet tervezni, vagy legalabb kornyezetvedeni. Es aztan csinal valami teljesen mast, mert abbol lehet megelni. Es kozben vannak emberek, akik igenis meg merik valositani az almaikat, es elmennek tengerbiologusnak, es most epp arra varnak, hogy kellenek-e a BBCnek termeszetfilmet forgatni Afrikaban.

Es en meg csak nezek magam ele, es toprengek, hogy ugye meg nem tul keso megvalositani az almaimat.

a bonyodalmakrol

Vagy akar az is lehetne a cim, hogy 'a holancrol' vagy 'a berelt autorol'. Mert minden ott kezdodott.

Ahogy jo gyerekekhez illik, meg itthonrol szepen lefoglaltak a fiuk az autot, es ugye Olaszorszag, meg tel, kotelezo a holanc, megneztek annak a berleset is hozza, honlap szerint 37 euro, jo. Aztan megerkeztunk, es kiderult, hogy ugyan maga a berles ki lett fizetve elore, azert szeretnenek lekotni nemi penzt a kartyankon a biztonsag kedveert. Na ekkor jott nemi bonyodalom, hogy a Visa Debit kartya nem volt eleg jo nekik, igy vegul kettonk otthoni CIBes kartyajat kellett hasznalnunk, mindkettot, mert egyiken sem volt eleg penz kulon... De mindegy, megoldottuk, juhu, megvan a kocsi, ja igen, szeretnenk hozza holancot. Oke, hetvenakarmennyi euro lesz. Itt akadtunk ki azt hiszem, mert hiaba probaltuk meggyozni, hogy a honlapon nem ez volt, es hogy azert egy kicsit irrealis egy hetre ennyit kerni egy holanc berleseert, de nem sikerult. Persze nem kertuk, kesobb vettunk egyet egy benzinkutnal (50 euroert). Es kesobb szuksegunk is lett ra.

Eloszor, mikor jott a szarvas, ugye, es a fiuk nagy nehezen felszenvedtek a lancot a kocsira, aztan utana gyakorlatilag mindennap, ha vissza akartunk jutni a szallasra. A tobbi ut a faluban kulonben nem volt ilyen rossz allapotban, takaritottak meg szortak rendesen, es egy kicsit aggodtunk is a betonon holanccal kozlekedni, de a levetel/felrakas akkora mumus lett, hogy nem veszodtunk vele. Vegul azt hiszem szerdan vagy csutortokon kerultek le a holancok, mikorra kisutott a nap, felmelegedett az ido kicsit, es meguntuk a kettovel kozlekedest is.

Szombat reggel aztan pakolas, indulas, hoeses, a tobbiek balra, mi jobbra, keresztul a hegyen, amerre jottunk. Negyed tizkor indultunk, kettoig kellett Bergamoba erkeznunk, ugy terveztuk, meg lesz idonk megallni vasarolni nehany aprosagot valahol. Egeszen ket falunyit sikerult haladnunk, akkor kellett megallnunk es feltenni a holancot. Tenyleg szepen esett a ho. Sok. Gyorsan. Ugy haromnegyed ora mulva mar fent is volt a holanc, es elindultunk ujra, szepen lassan a szerpentinen. Csak azert, hogy fel ora mulva egy szembejovo levillogjon minket es kozolje, forduljunk vissza, mert az ut le van zarva. Nagyszeru. Ha nem erre, akkor merre? Egy hotelnel kaptunk utbaigazitast, meg terkepet (mert a GPS-t nem sikerult rabirnunk, hogy mukodjon rendesen, es talaljon nekunk masik utvonalat) - gyakorlatilag meg kellett kerulnunk a hegyet, hogy ugy harminc kilometerrel feljebb keruljunk az autopalyara. Oke, tehat kb ket oraja elindultunk, es meg csak a kiindulasi pontra sem ertunk vissza.

Vagyis majdnem, mikor Gyuri egyszercsak megjegyezte, hogy olyan, mintha nem lenne fekunk. Mindegy, ugyis meg kell allnunk levenni a holancot (igen, ket faluval visszabb megint nem volt szukseg ra). Es levettek, es mikor ujra kapott gyujtast, a Picasso ekes olasszal kozolte, hogy valami gaz van, ellenorizzuk a fekfolyadekot. Tok jo, milyen okos. Bar kicsit aggaszto, hogy Gyuri hamarabb eszrevette, hogy valami nem oke, mint a fedelzeti okos szamitogep. Na mindegy. Mit nekunk kihivasok - talaljunk gyorsan egy mukodo szervizt Olaszorszagban, szombaton. Es sikerult. A bacsi, miutan vazoltuk neki a problemat, es bepillantott a motorhazteto ala, es kozolte, hogy hat elfolyt a fekfolyadekunk. Mondtuk neki, hogy ezt tudjuk, mondta a szamitogep, mit tudunk csinalni. Megvakarta a fejet, es mondta, hogy hat elfolyt a fekfolyadekunk. Mi meg mondtuk megint, hogy ezt tudjuk, de mit tudunk csinalni? Es akkor kijott a neni az irodabol, beszeltek valamit nagyon gyorsan ladinul, ranknezett, es megkerdezte, hogy ugye holanc volt az auton? Mert akkor biztos azzal vagtuk el a fekcsovet. Ami informacio meg mindig nem sokat segitett rajtunk, de aztan vegul intezkedett, es betoltak az autot az emelore. Egy ujabb ora (es szazharmincnyolc euro) utan mar gurulhattunk is ujra.

Ez a mese pedig kezd nagyon hosszu lenni, szoval rovidre fogom. Nem pontosan tudjuk miert (talan mert a masik ut le volt zarva, es mindenki arra jott), de a kerulouton akkora dugo volt, hogy vegul kb akkorra ertunk az autopalyara, mikor mar a repteren kellett volna lennunk. Orakig csak alltunk a gyonyoru, kodos hegyek kozott, aztan kicsit vanszorogtunk, aztan megint alltunk. Aztan a valtozatossag kedveert volt egy kis dugo az autopalyan is, de persze ez az, ami mar nagyjabol mindegy volt. Bar egy kis eselyunk volt, hogy talan az autot meg le tudjuk adni idoben, hogy arra ne kelljen az extra napot kifizetni, de persze nem sikerult.

Valamikor este hat korul ertunk a repterre (igen, kb nyolc es fel ora alatt). A gepunk elment negykor, a kocsit legkesobb otig kellett volna visszaadnunk.

Plusz egy nap autoberles, ujrafoglalni a repjegyeket, szallast talalni.

Viszont nyertunk egy extra napot Bergamoban.

illusztráció

A múlt héthez. Katt.

rajottem

... mi a 'lamb lettuce' angolul. Galambbegysalata.

a sielesrol

Azt hiszem, az utolso erdemi bejegyzesemben emlitettem, hogy lett uj sinadragom (mert az elozot a sok eseskor osszevissza vagdaltam a leccel), ami azert volt nagyon fontos, mert hogy mentunk sielni. Ismet Olaszorszag, ugyanaz a regio, masik falu, kicsit mas tarsasag. Szombaton indultunk Bristolbol, repulovel Bergamo, ott autot bereltunk, es huss fel a hegyekbe, vegallomas La Villa. Havat csak az utolso fel oraban lattunk, de akkor mar boven. Olyannyira, hogy az apartmanhoz vezeto utolso otszaz meteren vegul fel is kellett raknunk a holancot, mikor kiugrott elenk egy oz (!) es megalltunk, es elore mar nem sikerult ujra elindulnunk. Es arra is ra kellett jonnunk, hogy a holancot felrakni nem egyszeru, de ez mar egy masik tortenet.

De ott voltunk, es esett a ho, es csodaszep volt, ahogy a lampak fenye tancolt a csillogo hopelyheken.

Aztan jottek hoeseses napok, amik nem voltak annyira jok, mert fujt a szel, es hordta a havat, es hideg volt. De aztan jottek napsuteses napok, amik viszont eleg jok voltak, mert olyankor nem gyoz gyonyorkodni az ember es ujra- meg ujra rajonni, hogy ezert erdemes kiallni a megprobaltatasokat. Mert amellett, hogy sielni jo, es igy a harmadik alkalommal mar tenyleg kezdtem megszeretni, elengedni magam, es hagyni, hogy begyorsuljak (es aztan persze nagyokat esni), es csak elvezni, hogy en iranyitom, es hogy a ho hideg ugyan, de a baratunk... szoval mindemellett nagyon fontos tenyezo, hogy ott fent a hegyen egyszeruen gyonyoru. Vannak a palyak, meg a huttek, meg a felvonok, amik persze nem eppen mondhatok mualkotasnak, de szuksegesek; es aztan ott vannak a HEGYEK meg a HO, es ha szerencsed van, a NAP es a kek EG. Es leirni nem lehet, milyen erzes, mikor ulsz a felvonon, es csak bamulod, ahogy a napfeny eletre kelti a szuz havat alattad, es millio apro gyemantkent szikrazik amerre csak ellatsz. Es aztan ott vannak a FENYOK, amik sotetek, es zoldek, es agaikat melyre huzza a ho, es koztuk itt-ott kis menedekhazak fabol, es alig latszanak ki a hohullamok kozul.

Undoritoan giccses persze, de en nem birok betelni vele.

Es az is nagyon jo, hogy mikor mar elfaradtal, akkor beulhetsz egy huttebe, ahol van forraltbor, meg Bombardino (meleg tojaslikor tejszinhabbal), es lehet enni is: hejaban sult krumpli raolvasztott negyfele sajttal; forro, suru minestrone leves; vagy fokhagymas-koktelparadicsomos spenotos gnocchi, ami valoszinuleg a legegyszerubb kaja a vilagon, de egyszerusegeben zsenialis.

Es ha mindez nem eleg, akkor este a szallason a forro zuhany utan osszeultok a tarsasaggal, foztok kozosen, aztan elokerulnek a tarsasjatekok, meg nemi alkohol - a jokedv garantalt, es masnap kezdodik az egesz elorol.

Szoval azonnal menjen mindenki, aki eddig meg nem volt, mert sielni JO.

.

Jolvan, jolvan... tudom. Nagyonnagyon regen irtam. Februar kozepe van.

Csak nehez ujrakezdeni.