Monday, 30 March 2009

pax

Azert azt nagyon szivesen megneztem volna kivulrol, mikor ketten probaltuk beszenvedni Szabina uj szekrenyet a kocsiba. Ikeja, lapraszerelve persze, de csak a vaz volt 44 kilo, az ajtok egyenkent 18, plusz a polcok. Mert bent meg valahogy ravonszoltuk a bevasarlokocsira, aztan csak tologatni kellett (bar egyszer majdnem elutottunk valakit), viszont a vegen ugye le kellett venni a kiskocsirol, es aztan felemelni annyira, hogy berakjuk Szonjaba. Es egesz jol meg is oldottuk volna, ha a kiskocsi nem gurul kozben osszevissza. Vagy ha mi nem fetrengunk a foldon a rohogestol kinunkban. Vegul szerencsenkre jott segitseg, egy kedves kekpolos emberke megoldotta a problemankat.
Vettem novenyeket is megint, ultettem magokat is cserepbe, meg van valami, ami volt egy cserepben es most elkezdett hajtani, egesz kis kertem lett.

1 comment:

nor@ said...

Ismerős a kínlódás. Mi 2 méter PAX-ot hoztunk haza, majd fel a másodikra. A váznál úgy döntöttünk, hogy még a földszinten szétszedjük a csomagot, és darabokban cibáljuk fel.
Amúgy meg szerintem nem véletlen a névválasztás: kell hozzá némi békés kedélyállapot, hogy nem anyázd végig a post-vásárlási szakaszt.
A jó hír az, hogy összerakni viszont egyszerű :)