A hetvegen voltak itt baratok, tehat mentunk, es Wales. Felkeltunk koran, ami nem esett annyira jol, mert penteken mar grilleztunk egy kicsit, de persze megvolt az az elonye, hogy hamar odaertunk. Es mikor odaertunk, kiderult, hogy sikerult jol kivalasztani a varat, egy kozepkori vasar kozepen talaltuk magunkat. Satorosok, arusok, es persze az ijaszok es lovagok. Hoztuk a szokasos menetrendet: kovalyogtunk egy kicsit, nezelodtunk, es egyszercsak mar beszelgettunk is, es a bacsi hihetetlen beleelessel magyarazott nekunk az ijakrol, ijaszokrol, csatakrol, tortenelemrol. Mi meg majdnem tatott szajjal hallgattuk. Aztan mennunk kellett, mert kezdodott a lovagi torna. Es hiaba voltunk mar tobb ilyen tortenelmi fesztivalon is, minden egyes alkalommal lenyugoz ezeknek az embereknek az elszantsaga, hogy mennyire benne elnek abban a masik, tortenelmi vilagban.
Termeszetesen sokkal tobb idot toltottunk vegul a kastelyban, mint azt eredetileg terveztuk, a delutani napsutesben autoztunk a Brecon Beacons fele.
Most masik folyohoz, masik vizesesekhez mentunk, mint a multkor, es egy kicsit el is tevedtunk elotte, de nem baj, mert emiatt lattuk ezt. Meg egyebkent is tok szerencsesek voltunk, gyonyoru idonk volt, jot kirandultunk, jol elfaradtunk. Csodaszep ez a hely, azt tervezem, hogy meg az osszel visszamegyunk szines leveleket nezni. Kepek.
No comments:
Post a Comment