Csutortokon az allatkerti szinhazban elegge irigyeltuk a tobbieket - kockaspled, hutotaska, kiskosar, tele minden joval. Igy amikor vasarnap reggel (na jo, majdnem delben) arra ebredtunk, hogy az elorejelzett heves esok ellenere ragyogoan sut a nap, hiaba terveztunk egesz napos hazimunkat, es egyszeruen muszaj volt kimozdulni, mert ki kellett hasznalni... szoval akkor nem volt kerdes, hogy piknikezni fogunk. Persze se kosarunk, se pledunk. De erre valok a hipermarketek, hogy mindent megvehessen az ember egy helyen: kosarat, takarot, szendvicseket, innivalot... Ja mert termeszetesen semmink sem volt mar otthon, teljesen kifogyasztottuk a hutot - egy egesz citromot tudtunk volna otthonrol vinni magunkkal. Mindenesetre kalap, napszemuveg, zene a kocsiba, raboktunk a terkepre, es elindultunk. Berobogtunk az elso utbaeso aruhazba, es termeszetesen nem volt szerencsenk, mert se kosar, se pokroc, de szereztunk sok-sok finomsagot. Aztan robogtunk tovabb, es vegul az elso benzinkutnal sikerult egy piros-feher-kek-sarga-zold kockas gyonyoruseget magunkeva tenni. Es meg a kis tavunkat is meglepoen konnyeden megtalaltuk.
Es akkor jollaktunk, es sutott a nap, es csillogott a viz, es voltak szitakotok, meg kacsak is, es szepseges baranyfelhok azurkek egen, es akkor nagyon jo volt nekunk.
Szoval igy telt a szulinapom tegnap.