Monday, 29 September 2008

a golfrol

Mar jo regota tervezgettuk, de valahogy eddig meg nem kerult sor ra, viszont mikor a kollegaim szoltak, hogy ok mennek, csatlakozzunk, akkor kapva kaptunk a lehetosegen.
Szombaton felkeltunk koran, ami nagyon nehez volt, mert megiscsak szombat, plane pentek utan... es valamivel kilenc utan mar a palyan voltunk. Az elorejelzesek szerint ragyogo napsutesre kellett volna ebrednunk, ehhez kepest suru kod volt, de sebaj. A csipos oszi reggeleknek is megvan a baja (marmint szepsege). Az elejen nagyjabol nem tudtam, hogy sirjak, vagy rohogjek. Vihogtam, mert az egesz valahogy annyira abszurd volt, hogy mi most akkor golfozunk, meg tokre izgultam is... es majdnem sirtam, mert kedvenc supervisorom kb az otodik percben (meg gyakorlas kozben) eltalalt a sarkamon. Es a golflabda nagyon kemeny. De en is kemeny vagyok.
A golflabda nemcsak kemeny, hanem kicsi is. Es nem olyan konnyu eltalalni. Foleg ugy eltalalni, hogy arra menjen, amerre szeretned. Meg figyelni kell a technikara is. Valahogy igy:


Benezed, hol van a zaszlo. Elhelyezkedsz, hogy egyvonalba kerulj vele, kis terpesz, terd berogyaszt, fej lehajt, csak lazan, szem a labdan. Utot lendit - nem tul magasra, de azert legyen lenduleted, es akkor usd meg a labdat, lehetoleg alulrol, hogy legyen egy kis ive - es persze a lyuk fele menjen... Hm. Szoval ize.
Vegigmentunk a tizennyolc lyukas palyan, iszonyuan elfaradtunk, es ma korulbelul egy ceruzat sem tudnek megemelni... de nagyonnagyon jo elmeny volt. A csendes, kodos, oszi reggel, a nedves fold illata, a koncentracio... valahogy nagyon angol, nagyon jo. Aztan voltak apro sikerek, egeszen belejottunk a vegere, sot meg a nap is kisutott. Nem hiszem, hogy mostantol minden hetvegenket a golfpalyan toltenenk, de biztos, hogy nem ez volt az utolso probalkozasunk.

Thursday, 25 September 2008

ujabb rejtely

Vajon miert van az, hogy kora reggel (csakis nyolc elott, kesobb meg sose lattam oket) az osszes siraly a Stoke Rd eszaki oldalan csoportosul? Csak ott vannak a fuvon. Es nem csinalnak semmit. Az ut masik oldalan nincs egy darab se.Valahogy igy (a pottyok a siralyok). Csak a fu sokkal zoldebb (nem is ertem, hogy tudtak ilyen kepet csinalni a gmapesek, szerintem sosem volt ilyen barna).
Szoval miert?

Tuesday, 23 September 2008

the way you live

Mar epp kezdtem aggodni, mit is fogok kezdeni az estemmel (persze nem, vasalnivalo mindig akad), mert Z ejszakas, mikor hazaertem, es meglattam ezt:
... azt hiszem, elleszek egy darabig. :)

nyar

Ha nem is igazi, de venasszonyoke - melegszik az ido megint, a hetvegere 18-19 fokot mondanak. Salala. :)

supergirl

Neha magam is meglepodom, milyen szervezetten le tudom vezenyelni a napomat - peldaul tegnap is (csak azt nem ertem, miert nem sikerul ez mindig). Mert az volt, hogy delutanos muszak, hazaertem fel nyolcra (es orultem, mert egy jotunder elmosogatott), elmentem tornaterembe kilencre, es a ketto kozott a masfel ora alatt vasaltam egy kupac mindenfelet es foztem egy adag cukkinikremlevest. A tornateremben pedig ismet felfedeztem a zene erejet, hogy ha a megfelelot hallgatod, a ritmus csak ugy huz magaval, es eszre sem veszed, hogy mar fel oraja taposod az ellipszistrenert es igazabol ki vagy dogolve.
Remelem a mai napirendi pontjaim is ilyen jol sikerulnek.

muszaka

Elore le kell szogeznem, hogy fogalmam sincs, mennyi koze van annak, amit en csinaltam, az igazi torok-gorog-balkani muszakahoz (valoszinuleg nem sok). De vegulis van benne daralthus meg padlizsan, es nagyon finom lett, szoval most igy hivjuk.
A padlizsan szinten piacos szerzemeny, ez az, ami mindig kerul a kosarba, mert egyszeruen ellenallhatatlan. Eloszor is gyonyoru - fenyes, lila, gombolyded... es fenyes, es azt mondtam mar, milyen szep szine van? :) Na mindegy, megmagyarazni nem tudom, de rajongok erte.
Tehat ugy kezdodik, hogy fogsz egy (vagy tobb) szep padlizsant, felszeleteled, besozod, es felrerakod allni kicsit. Kozben elkeszited a ragut. Valami egeszen hasonlora gondolj, mint ha mondjuk bolognait csinalnal - sok hagyma, fokhagyma, megpiritod a daralthust, aztan jon hozza a darabos paradicsom meg a paradicsompure. Csak a fuszerek kicsit masok: pl ebbe jon kb kiskanalnyi fahej, es par baberlevel. Aztan en rozmaringot apritottam meg bele, mert az volt friss itthon, de a padlizsan nagyon szereti a bazsalikomot is, lehet varialni. Amikor kesz a ragu, kivajazott jenaiba retegezzuk: padlizsan - ragu - gyorsrizs - padlizsan stb., a tetejere sajt, es kb fel ora a sutoben.
Egyszeru, gyors, es felmelegitve is nagyon finom.

Monday, 22 September 2008

diohejban

* szombat reggel napsutesre ebredes
* teszko / posta
* ha mar ott voltunk, reggeli a francia peksegben (pesztos-paradicsomos melegszendvics. jooooo
* persze nem birtuk ki, muszaj volt bemenni a hasznaltkonyveshez (egy ujabb Michael Crichton es a Ragyogas angolul)
* es voltunk a muveszboltban is, meg a kis biopiacon a kapolnanal
* aztan napkozben otthon pakolaszas, meg elokeszuletek
* es delutan grill a parkban
* aztan a naplemente utan nagyon lehult a levego, szoval haza, es
* monopoly-parti
* Z-gyartotta szuperfinom koktelokkal
* vasarnap volt delben reggelizes (grillmaradekok :))
* aztan szombati rendetlenseg eltuntetese
* fozocske
* mosas-vasalas
* kozben Nigella-fozos-sorozat
* megint nem valtottuk meg a vilagot
* de jo jo jo, hogy sutott a nap

Friday, 19 September 2008

nyugi

Legnagyobb segitseg a penteki oruletben: kamilla-mez-vanilia tea. Tenyleg hatasos.

alkoss

Azt mondta ma az elektronikus szerencsesutim, hogy
"Do something creative every day."
Es mostanaban (megint) rajottem, hogy igen, ez az, ami hianyzik az eletembol, hogy alkossak, hogy valamit hagyjak magam utan. Szoval kreativitas-project indul.

Thursday, 18 September 2008

osz

Varazslatos kod volt ma reggel a varos felett - cukros rozsaszin meseve valtoztatott mindent, ahogy keresztulsutott rajta a felkelo oszi nap.
Viszont hideg van, erosen gondolokozom rajta, hogy el kene kezdenunk futeni...

Wednesday, 17 September 2008

bad hair day

Reggel valami buta jatekot jatszott a zuhany, aminek az volt a lenyege, hogy egy darabig jott melegviz, azalatt en elkezdtem hajatmosni, aztan mikor mar jo habos voltam, akkor hirtelen jeghidegre valtott es az istennek sem akart ujra meleg lenni. Ahhoz nem sok kedvet ereztem, hogy a hidegvizzel fejezzem be a hajmosast, szoval vizet kellett engednem a kadba, es ugy leoblitenem. Mondhatom, igazi kaland volt. Ezzel viszont egy csomo ido elment, csak felig tudtam megszaritani a hajam, es meg igy is tiz percet kestem (rogton szemben is talaltam magam a fonokommel, aki evente egyszer megy be nyolcra az irodaba, na az ma volt). Es a felszaraz hajjal az a baj, hogy mire teljesen szaraz lesz, addigra fellazad, meg forradalmat szit, es azt csinal, amit o akar. Jelen esetben kifele kunkorodni. Huje fufru. Es ez nem vicces, ne rohogjetek.

a rossz kislany csinytevesei

Mario Vargas Llosa nevet ismertem mar korabban is persze, de ez volt az elso konyv, amit olvastam tole (raadasul a konyvet Hajni baratnomtol kaptam ajandekba), szoval mindenkepp emlekezetes.
"A rossz kislany csinytevesei egy tobb, mint harminc evig tarto szerelmi tortenet, amely Del-Amerikaban indul, Parizsban, Londonban, Japanban folytatodik, s Europaban er veget. A tortenetet a jo fiu, a szulofoldjerol Europaba koltozo s ott forditoi karriert befuto Ricardo meseli el, aki gyerekkent beleszeret egy kedvesen hazug kislanyba. A lanykanak, kesobb asszonynak azonban keves Ricardo odaado szerelme, o kalandokra, igazi gazdagsagra vagyik. A ferfi a rossz kislany egyetlen szavara rohan, legyen a no akar egy gazdag francia ferfi, angol ur, japan gengszter felesege. A szerelem mindig fellangol, am a no az ujabb kalandert mindig cserbenhagyja Ricardot."
A konyv hangulata talan, ami legjobban megmaradt bennem - a hamisitatlan del-amerikai inditas, a temperamentum... kozben megis olyan lassu ritmusa van: Ricardo egyes szam elso szemelyben elmeselt eletenek azon szakaszai, mikor egyedul van, mindig nagyon esemenydusak, tevekenyek, porgosek. A rossz kislannyal toltott boldogsag-pillanatok pedig mintha csak lassitott felvetelek lennenek, ami alatt jut idod alaposan megszemlelni minden reszletet.
Mint egy tanc. Perui tango.

mmmm... leves!

Vasarnap elmentem a piacra, es (tobb mas finomsag mellett) meglattam a tokeletes karfiolt. Kicsi volt, feher, tomott... gyonyoru. Szoval, ha mar igy megszerettem, hazavittem. Es megkerdeztem az embert, mi legyen belole (en rakott karfiolra gondoltam, sok tejfollel, de hat demokracia van vagy mi) - es o azt mondta legyen leves.
Leves. [sohaj] Leves - karfiolbol. Ajaj. Ez sajnos (gondolom valami regesregi menzaemlek miatt) a nemszeretem/nemeszem/nemfozom listamon van. Vagyishat eddig ott volt. Dehat leves. Nem lehet olyan nagy dolog.
Szoval fogtam a szepseges karfiolomat, szetszedtem rozsaira, megmostam, es egy leveskockaval es egy kis hagymaval feltettem foni. Aztan rantast csinaltam, bele pici paprika meg szerencse szerecsendio, ezzel dusitottam, es foztem tovabb. Es jott az elso kostolas - ami utan Z rogton tolta az en orrom ala a kanalat: basszus ennek SEMMI ize nincsen. Na jo, hat akkor meg so, meg szerecsendio, es (Z javaslatara) egy kis tarkony meg pici ecet.
A benazas miatt a karfiol egy kicsit (a hagyma teljesen) szetfott, viszont a fuszerek jot tettek neki. Ime tehat legujabb talalmanyunk a menun: tarkonyos karfiolleves.
Piritossal, ebedre.

the duchess

Tegnap Szabinaval kettesben (a tobbi lanyok mind visszamondtak) elmentunk megnezni a Duchess-t, a gyonyoru Keira Knightley uj filmjet. Es Keira gyonyoru volt, meg a kosztumok is, a film meg nagyon erzelmes. Nem rossz ertelemben, de nem hiszem, hogy akarki pasi vegig birna nezni.
En nagyon elveztem, dehat ugye van ez a rajongasom a kosztumos filmekert, meg Szabinaval vegigkommentaltuk-vihogtuk az egeszet.
A legemlekezetesebb pillanat pedig meg a film elott kovetkezett be: mennek az elozetesek, meg a reklamok, es mi, teve nelkuli csajok amulva neztuk, es hangosan nevettunk a redbullreklam vegen. Mindenki mas a nezoteren meg tok kussban. Gondolom teljesen hulyenek neztek minket - es ettol a gondolattol persze meg jobban rohogtunk. :)

Monday, 15 September 2008

she moves in her own way

Zének fáj a dereka mostanában, dolgozni sem volt pár napig, szóval nem nagyon ugrálunk, nyugi van, meg csend. Mármint csend nincs.
Zene.


Hát nem imádnivaló az akcentusa? :)

Wednesday, 10 September 2008

mai josag

Megint esik. Lehet, hogy hamarosan nekunk is szuksegunk lesz valami ilyesmire:
[forras]

Tuesday, 9 September 2008

egyedül

Nagyon fura volt ma, ahogy jöttem hazafelé a sötétben (máris tél van, hihetetlen), és az autómban ugye nincs rádió, és ahogy álltam a lámpánál a csendben, csak bámultam-bámultam a piros korongot, és hirtelen rámszakadt a magány. Nem az a rossz, fájós fajta, csak úgy, mintha kívülállóként kiderülne rólam, mint tény. Azért persze kicsit beleszédülős. Aztán hazajöttem, és a pasi közben elindította a mosógépet és együtt kiteregettünk, közben elpanaszkodtam a napomat, és az élet megy tovább. Mindjárt megyek főzni.

Ja és még valami a mai napra: két róka is átfutott előttem az úton, és mindkettő balról jobbra. Lehet, hogy a város déli részén vacsoráznak. Vagy valami nagy gyűlést tartanak.

Tuesday, 2 September 2008

szeretnem

* megmelegittetni a hatamat az oszi nappal
* kavicsokat dobalni valami nagy toba
* es csak hallgatni a csobbanasokat
* setalni valami nagy-nagy erdoben
* es a szines levelek kozt atcsillano fenybe nezni
* hemperegni a savanyu, oszi foldszagu avarban

persze egyelore meg eleg zold minden, nincs avar, nincsenek szines levelek. es bar nem volt nyar, most rajottem, hogy tulajdonkepp orulok az osznek.

Monday, 1 September 2008

hurra szeptember