a kacsa

Annyit beszéltem már róla, szóval muszáj kifejtenem, mi is lett a karácsonyi vacsi végül...

Azt már az elején eldöntöttük, hogy nem akarunk otthoni kajákat enni, de hát az angolok ugye pulykát sütnek, ami azért még ha bébi is, egy kicsit sok lenne kettőnknek. A marha nem karácsonyi, halat meg csirkét egyébként is sokat eszünk... tehát kacsa. Ezermillió receptet elolvastam, aztán végül rögtönöztem. Vettem két szép kacsamellet, és a bőrt mindkét irányból bevagdostam (rombuszmintásra). Aztán felvágtam egy fél hagymát meg egy csomó fokhagymát, két ág rozmaringról lecsípkedtem a leveleket, raktam hozzá só-bors, pici olaj, kanálnyi szójaszósz (egyáltalán nem lett keleties tőle, de a pácba jól jött). Jól összekutyultam, aztán még úgy egy kiskanálnyi füstölt pirospaprikát tettem hozzá, ezzel dörzsöltem be a melleket, és hagytam állni egy pár órán keresztül. Nem emlékszem mennyi ideig sütöttem, szerintem úgy fél óra - negyven perc lehetett, a bőr szépen megpirult, a husi pedig isteni omlós lett.
Köretnek pár szem újkrumplit kicsit előfőztem, majd jó sok fokhagymával kacsazsírban megsütöttem. És hogy mégse legyünk teljesen egészségtelenek, brokkolit és spárgát pároltam hozzá.