liszt viz csomomentes

Mindjart vege a szeptembernek. Ez egyreszt ijeszto, mert repul az ido megint, masreszt meg orulok, tobb okbol is. Mar csak kettot kell aludni, es megyek haza, hurrahurra. Igaz, hogy csak egy ropke hetvege, de alig varom. Meg aztan most mar tenyleg itt az osz, es most eppen imadom (valoszinuleg, mert meg nem kezdodott el az esik folyamatosan, es szurke es sotet idoszak) - szinesednek a levelek, es reggelente gyonyoru kodok vannak, meg avarillat.

Es ha mar igy vege a honapnak, akkor most ezek voltak a kedvenceim a keresoszavak kozul:

* kovaszosuborka (jezusom, nem is emlekszem mikor ettem utoljara, de nagyon jo lenne.)

* betuvetes

* porszivocso

* liszt viz csomomentes

* kozmosz gyuri

* mi a szmajl?

* olajradiator

* gyumolcsbor

napi idezet

A tegnapi, de igy hogy mar tul vagyok rajta, mar tudom, hogy mennyire bejott...

"The goal of all inanimate objects is to resist man and ultimately defeat him."

[Russell Baker]

Mert az tortent, hogy a kotott kabatomat vittem magammal a koncertre, es meg indulas elott gyorsan felvarrtam ra a gombot, ami hianyzott. Na most, aki ismer az tudja, hogy mennyire utalok varrni, szoval ez nagy dolog. Erre mikor jovunk ki a koncertrol, mi tortenik? Oltozkodom, es a kezemben maradt egy gomb. Nem az, amit felvarrtam (azt jooool felvarrtam), de akkoris. Ez most komoly? Tehat megint egyel kevesebb van. Este varrok, aztan majd helyztejelentek, hogy ennek hatasara leugral-e rogton az osszes tobbi gomb...

zero 7

Megint egy koncert - errol raadasul majdnem elfeledkeztem, Z figyelmeztetett, mikor hazaertem munkabol... Ugy kezdodott, hogy talalkoztunk Szabinaval es szokas szerint megvaltottuk a vilagot, aztan a vegen a ket pohar roze utan mar a reflektorok villogasa is le tudott kotni (persze kozben szolt a zene). Tudom, egyszeru vagyok. :)

Az elozenekar nagyon, NAGYON fura volt. Emlekeztek arra a reszre, mikor Ross eloadja a zenemuveit. Na olyan, csak rosszabb. (kulonben rakerestem a sracra, James Yuill, es igy rogzitve teljesen mas, egyaltalan nem akarok a falra maszni tole)

Aztan szerencsere elkezdtek ok zenelni. Kicsit mas felallassal, mint amire szamitottam (azt remeltem Sia lesz az enekesno), de persze tudnak ok valogatni, peldaul most van egy uj rajongoja Martha Tilstonnak...

Zero 7 @ Bristol Colston Hall

apple pie

a skotok buszkesege

Skocia folyt. - Falkirk

Persze nem tudom, hogy tenylegesen mennyire buszkek ra, de mint mindenki, aki megkapta azt a bizonyos koremailt, mi is kivancsiak voltunk. Otthagytuk Loch Ness-t, es a csodas hegyeket, a skot felfoldet, es visszatertunk a civilizacioba, hogy megnezzuk a skot technologia csucstermeket: a Falkirk Wheel-t.

Hat be kell vallanom, en csalodtam. Biztosan ti is lattatok rola a prezentaciot - a harmincot meter atmeroju kerek, ami hajokat emel at az egyik csatornarol a masikra negy perc alatt, es ehhez mindossze 1.5 kilowatt-ora energiat hasznal fel (es azt is megmagyarazzak, hogy ez kb annyi, mintha nyolc kancsonyi vizet forralnal fel). De en azt hittem, hogy ez valahogy nagyobb. Vagy legalabb nagyobb forgalmat bonyolit, vagy... nem is tudom. A valosagban egyaltalan nem volt olyan nagyszabasu, mint ahogy gondoltam. Persze hetvegen voltunk ott, de ugy tunt, mintha leginkabb csak turistalatvanyossag lenne. Erdekes, meg tenyleg, a technika lenyugozo... de valahogy tobbre szamitottam.

Video.

helyzetjelentes

Megvagyunk amugy. Meg mindig mindketten itthon. Lehet, hogy ma mar mehettem volna dolgozni, de ugy ereztem, megerdemlem a kis pihenest. Folyamatosan isszuk a teat, hol hars, hol bodza, es mezzel persze, meg eszunk cevitamint meg propoliszt - ez mindig bevalik. Ma reggel kezdtem kohogni, szoval jott az utifuszirup is. Es leves. Tom yum gai, jo csipos, az orrodat is tiszticcsa.

Ja es kozben ket napja sut a nap, nagyon bosszanto, hogy jo ido van, nem is dolgozom, epp csak van ez az aprosag, hogy fuldoklom a kohogestol... na mindegy, holnap azert megprobalunk valami lajtos setat, meg fotozunk egyet Sarival.

bogremben

Citrom-gyomber tea spanyol levendulamezzel.
De jo lenne, ha csak az elvezetert innam, nem gyogyitasra.

play me I'm yours

Randa szurke hetfo van ma, raadasul ugy tunik akarmennyire hencegtem ocsinek, hogy milyen csudi erosek vagyunk es mi nem szoktunk betegek lenni, most megis alig birok beszelni ugy begyulladt a torkom, meg a fejem is egy kicsit nehez... Szoval egy ilyen napra kell a josag, ami megmosolyogtat, es errol eddig meg nem irtam, pedig zsenialis otletnek tartom.
Szanaszet Bristolban tizenhat zongorat helyeztek el - a varos oromere, es akarki szabad szorakozasara. Ki is lehet oket dekoralni, de leginkabb kicsi/nagy szive-kedve szerint zenelhet rajta. Es szerintem ez nagyszeru.
A kep itt fenn sajnos nem az enyem, a honlaprol szereztem:
http://www.streetpianos.com/bristol2009/

fly away now

Ennek a hetvegenek is vege, felraktuk oket a repulore, mennek hazafele. Remelem ereztek magukat annyira jol, mint amennyire mi orultunk, hogy itt voltak. Kiccsalad. Csinaltam nekik pizzat, meg sajtlevest, kaptak angol gyorskajat is, cserebe pedig autot szereltek nekunk.

Meg voltunk itt:

Amirol abszolut a fiuknak kellene inkabb meselni, mert ugyan nekem is tetszett a rengeteg repulo, azt hiszem ok ertekeltek oket igazan... :)

danóni

Még azt mondják ez se szép, az se szép,
Olyan vagyok, mint a csillagos ég,
Olyan vagyok, mint a zengedelem,
A két szemembol ragyog a szerelem
a sötétbe.

kastely meg vizeses

A hetvegen voltak itt baratok, tehat mentunk, es Wales. Felkeltunk koran, ami nem esett annyira jol, mert penteken mar grilleztunk egy kicsit, de persze megvolt az az elonye, hogy hamar odaertunk. Es mikor odaertunk, kiderult, hogy sikerult jol kivalasztani a varat, egy kozepkori vasar kozepen talaltuk magunkat. Satorosok, arusok, es persze az ijaszok es lovagok. Hoztuk a szokasos menetrendet: kovalyogtunk egy kicsit, nezelodtunk, es egyszercsak mar beszelgettunk is, es a bacsi hihetetlen beleelessel magyarazott nekunk az ijakrol, ijaszokrol, csatakrol, tortenelemrol. Mi meg majdnem tatott szajjal hallgattuk. Aztan mennunk kellett, mert kezdodott a lovagi torna. Es hiaba voltunk mar tobb ilyen tortenelmi fesztivalon is, minden egyes alkalommal lenyugoz ezeknek az embereknek az elszantsaga, hogy mennyire benne elnek abban a masik, tortenelmi vilagban.

Termeszetesen sokkal tobb idot toltottunk vegul a kastelyban, mint azt eredetileg terveztuk, a delutani napsutesben autoztunk a Brecon Beacons fele.

Most masik folyohoz, masik vizesesekhez mentunk, mint a multkor, es egy kicsit el is tevedtunk elotte, de nem baj, mert emiatt lattuk ezt. Meg egyebkent is tok szerencsesek voltunk, gyonyoru idonk volt, jot kirandultunk, jol elfaradtunk. Csodaszep ez a hely, azt tervezem, hogy meg az osszel visszamegyunk szines leveleket nezni. Kepek.

szamok

5 ora alvas
4 oras trening reggel (amit vegul 2 ora alatt adtam le)
3 pasit hagytam otthon aludni
6 ora tulorat dolgoztam eddig a heten (es meg nincs vege)
ja es 0 - ennyi a motivaciom ma az irodaban lenni

panik

Ket napja tervezem, hogy akkor irok a hetvegerol, de egyszeruen nem birom osszeszedni magam hozza. Kollega beteg, bolondokhaza a kobon, es mikor a sokora tulora utan hazaerek, teljes agyhalal, a nevemet is csak gondolkozas utan tudnam megmondani. Es persze nem csinaltam itthon sokat megint, vacsiztunk meg neztunk egy filmet (nagyonjo kulonben, kicsit megrazo, de ajanlom, aki meg nem...) es kb itt tartunk most. Holnap meg jon a ket legeny, es meg nem huztam nekik agynemut, de meg csak nem is vasaroltam be, basszus nalam fog ehenhalni az ocsem...

"Everything that irritates us about others can lead us to an understanding of ourselves."

[Carl Jung]

kozmosz

Az ur csodalatos. Ezt eddig is tudtuk, de a Hubble urtavcso legfrissebb kepeit nezegetve egyszeruen szohoz sem jutok. Azt hiszem jol indul a napom...

Loch Ness

Skócia folyt. - Loch Ness

Legurultunk a hídról, és csak mentünk-mentünk-mentünk, és már nagyon késő volt, és sötét, de minél közelebb akartunk érni. És sikerült is közel érnünk, viszont nem volt kemping sehol, úgyhogy hurráhurrá találtunk egy kis parkoló-féleséget és éjfélkor nekiálltunk sátrat verni egy túraútvonal elején (nagyjából a tilos a vadkemping táblától öt méterre). Nagyon fáradtak voltunk, és nagyon-nagyon hideg volt (ekkor lehetett 2-3 fok), de soha nem fogom elfelejteni azt az estét. Egyrészt persze a nagyon-nagyon hideg miatt, az ilyesmi valahogy megmarad az emberben, hiába van nagyonjó hálózsákja, meg minden. Másrészt viszont az ezermillió csillag miatt, amit az égen láttunk. A Loch Ness partján úgy tűnik nem nagyon van fényszennyezés, és gondolom olyan hideg is a tiszta ég miatt volt, de én annyit még soha soha nem láttam.

Reggel aztán korán ébredtünk, és gyönyörű volt a titokzatos köd a tó fölött, viszont Nessie nem mutatkozott. Fort Augustusban a kisbolt kávézója még nem nyitott ki, de szerencsére kaptunk meleg teát a baguett mellé, azt kortyolgattuk, amíg végignéztünk egy zsilipezést. Mint kiderült, a tavak (loch-ok) össze vannak kötve kis csatornákkal, és a szintkülönbségeket a zsilipekkel hidalják át. Nem emlékszem, hogy hány lépcső volt ott, de sok, és reggeli közben elnézegettük, ahogy lifteznek a vízzel, és eresztgetik át a hajókat. Kép erről nincs, mindkét kezem az evésre használtam :)

napsütéses szerda

[Indexed]

(de azért remélem a hétvégére is marad)

polaroid love

Legújabb szerzeményünk, legújabb szerelmem. Ugyanilyen, csak fekete. Imádom. Le is teszteltük, működik (nem úgy, mint a másik, amitől sajnos úgy néz ki meg kell válnunk...). Most már csak kell egy szkenner, hogy meg is tudjam mutatni az álomvilágot amit kreálni lehet vele.

giccs

Skócia folyt. - Isle of Skye

És a napnak még nincs vége, mert egyszercsak a hídon ez történik.

trotternish ridge

Skócia folyt. - Isle of Skye, Quiraing

(tudom, tudom, rég volt... ez az előzmény)

Utunk a sziget északi részébe vezetett, a Trotternish félszigetre, ami tulajdonképpen egy hegygerinc. Gondolom mondanom sem kell - szűk kis utak, hegyek, tenger, gyönyörű. Annyi látnivaló lett volna, és nekünk annyira kevés időnk volt... a kitűzött célokra kellett koncentrálnunk. Például, hogy észrevegyük a 'storr-i öregembert', azaz ezt a sziklát. Vagy a vízesést, aminek már elfelejtettem a nevét, de nagyon jópofa kis patak, ami a tengerbe ömlik. De leginkább, hogy odaérjünk időben a hegyre, kirándulni egyet. És odaértünk, leparkoltunk, eddigre kicsit felszakadoztak a felhők, és felmásztunk az első dombra, és... lélegzetelállító. Szó szerint. Meseország. Smaragdvilág.

Fogalmam sincs, mit csinálhattam különben, de gondolom csak álltam és bámultam. Aztán elindultunk az ösvényen, és tovább bámultam. Mindenesetre lementünk egy völgybe, másztunk egy kis hegyet, kicsit eltévedtünk, másztunk kerítést, láttunk nyulat. És közben nem bírtam betelni a látvánnyal. Felértünk a tetőre, és több meglepetés is ért. Egyrészt be lehetett látni a szigetet (na jó, a félszigetet a szigeten) - láttuk mindkét oldalon a tengert, és ez egy kicsit furcsa érzés volt (valami olyasmi, hogy ez a hegy milyen nagy, mi ilyen kicsik vagyunk rajta, de igazából olyan, mint egy nagy hajó... és én vagyok Alice csodaországban. most pedig erről ennyit, mielőtt teljesen hülyét csinálok magamból...). A másik meglepetés pedig: a hegy teteje egy mocsár. Persze eddig is ugye akárhol voltunk Skóciában, mindenhol folyt, csörgedezett a víz a hegyről, százezer kis patak gyakorlatilag lépésenként. De most láttuk is, hogy honnan jön a víz. A tető lapos, sárga, és füves, és teljesen át van itatva vízzel. Kb térdig áztunk át, mire áttapicskoltunk rajta, elég hihetetlen volt.

Közben pedig délután lett, sofőrt cseréltünk, és elbúcsúztunk e varázslatos kis szigettől.

reklám

Amíg mi Szardínia, addig ugye a fiúk Hollandia, és Z bátor volt, és a filmes EOS-t vitte. Előhívattuk a képeket, és én nagyon büszke vagyok rá, mert szerintem hihetetlen jók lettek.

Klikk után több kép.

vallomas

Mindig csodaltam azokat a lanyokat (fiukat is), akik kepesek folyamatosan rendet es tisztasagot tartani maguk korul. Leginkabb, mert ez nekem sosem sikerul. Felre ne ertsetek, en szeretem a rendet, csak ne nekem kelljen megcsinalni. Vagy talan ez igy nem teljesen igaz, regen tokre szerettem oooorakat tolteni azzal, hogy leszedem a konyveket, portalanitok, visszapakolom a konyveket... De ez elmult. A mosogatas / portorles / porszivozas / vasalas / mittudomen csak egy kotelezo tennivalo a sorban, draga ido, amit ezermillio mas dologra tudnek forditani.

Viszont az utobbi idoben tobb olyan hatas is ert kulonbozo helyekrol, hogy most tenyleg elszegyelltem magam. Szeretnek en is olyan lany lenni, aki csudaszervezett, mindig csillog a furdoszobaja, megtalal mindent rogton a konyhajaban, rendben vannak a konyvek a polcon, es szin szerint sorbarendezve (termeszetesen kivasalva) az osszes ruhaja. Ma kezdem, drukkoljatok.

Ps

Még mindig rengeteg feltöltetlen skót (és London, és Amszterdam) fotó van a gépemen, szóval most válogatás meg photoshop. Talán egyszer majd a mesélésben is utolérem magam...

the time traveler's wife

Mindig meglepodok, mikor visszalapozok, es kiderul, hogy nem irtam meg korabban szamomra tok meghatarozo dolgokrol. - Mint peldaul ez a konyv.

Meg valamikor nagyon regen olvastam, anyunak vettem eredetileg, foleg azert mert hallottam rola es en is el akartam olvasni, de szerencsere o is szerette. Mult heten megneztuk a belole keszult filmet, es kellemes csalodas, jobb lett, mint amire szamitottam.

A fohos, Henry, egy furcsa genetikai betegsegben szenved, a legvaratlanabb helyzetekben egyszercsak egy masik idosikban talalja magat. Tudatosan nem tudja az 'utazasokat' iranyitani, de tobbnyire sajat eletenek fontos fordulopontjain, vagy egy-egy szamara fontos szemely kozeleben talalja magat - meztelenul, mert termeszetesen targyakat/ruhakat nem vihet magaval. Huszonnyolc eves, mikor talalkozik Claire-rel, aki pedig azt allitja hateves kora ota ismeri... es persze szereti. Hihetetlen szep szerelmi tortenet az ovek, soksok sirassal es fajdalommal az orom es nevetes mellett, de talan pont ettol lesz annyira valosagos, es szeretheto a konyv. Most azt tervezem, elolvasom angolul is.

"we laugh and laugh, and nothing can ever be sad, no one can be lost, or dead, or far away: right now we are here, and nothing can mar our perfection, or steal the joy of this perfect moment"

[Audrey Niffenegger]

zoknis

Mert kozben szeptember lett, es kezdodik az iskola a szerencseseknek, ezt meg beszkenneltem a multkor otthon, es mi mas lenne jobb alkalom kozze tenni fogatlan kicsivikit, milyen boldog volt az uj konyveivel sok sok evvel ezelott :)