t.g.i.f

. idoben vegezni az irodaban
. gyors vasarlas
. szusi vacsorara
. pohar vorosbor
. es a holnapi fo projekt: kavezokat tesztelni

még a hétvégéről

Ragyogó, gyönyörű időnk volt tegnap is (és az előrejelzéseket megcáfolva) ma is, de akármennyire szerettem volna, nem mentünk sehova / semerre, mert mindenféle dolgok közbejöttek, meg történtek, és nem volt mit tenni, csak beletörődni. Hosszú történet, autókkal (pontosabban autók nélkül), de mindegy, kedd körül vége lesz, úgyhogy nem is részletezem. Volt viszont ez a koncert itt lent (nagyonjó, de mi ásítoztunk, meg alig bírtuk, mert már tizenegy is elmúlt mire hazaértünk), előtte pedig a szikrázó napsütésben piac.

Volt még szuperhold is, meg palacsinta, ma meg mosás-takarítás, szellőztetés egész nap, és skype a lányokkal. 

❀ ❀ ❀

Christmas day walk

A huszonotodike delutani seta resze az angol karacsonynak. Z meg nem erezte eleg jol magat (de azert javul szerencsere), igy egyedul - a ropogo hoban es ragyogo napsutesben. Holnap mutatok meg kepeket.

Amugy pedig csill egesz nap, delig pizsamaban, igazi fozes nelkul, rajzfilm, laptop, nyugi.

Egyáltalán nem szokványos Karácsony, több szempontból sem, de jó volt ez így. A rengeteg tervem közül semmi sem jött össze, bár végülis ajándékbontás volt... 

Z lerobbant egy kicsit ma reggelre, így én próbáltam szaladgálni még mindenféle dolgok után - halashoz, bankba, postára... meg próbáltam neki thai levest szerezni, de nem voltak már nyitva. Úgyhogy én főztem neki. Nem épp a hagyományos karácsonyi menü, de bevált. Vasaltam is valamennyit, viszont nem porszívóztunk, és mivel a vacsit a lányokkal átraktuk holnaputánra, így hal sem volt. Helyette sült sajt, meg baguette, meg film (egyáltalán nem karácsonyi film, de a csomagbontás alatt Elvis szólt).

Hát így. Fehér Karácsony, kötöttségek nélkül.
És hasonlóan békés ünnepeket kívánunk nektek is!

innen mar csak felfele

Teli napfordulo, az ev legrovidebb napja, es ennek is mindjart vege, raadasul holnaptol egy hetig nem kell dolgozni  - boven van ok az unneplesre... 

Ugyhogy akkor most meg is mutatom a karacsonyfankat:

behind the sun

Na, azert esett meg egy par centi, haza is kuldtek minket kora delutan.

Igazan elkezdhetnek mar vasalni.

tokeletes

beporcukrozva

mit eszünk ma?

Mostanában bukok a sárga dolgokra (nézzétek meg a bogyókat a másikblogon, gyönyörűek, nem?), ilyet még nem ettünk, ráadásul akciós volt:

Édeskés, savanykás, finom. És szép is.

Tippeket várok kommentben, hogy mi is lehet ez...  :)

Granada - el Realejo

Granadában a szállásunk el Realejo-ban, a régi zsidónegyedben volt. Szűk, macskaköves kis utcák, legtöbbjük csak gyalog vagy robogóval megközelíthetőnek látszik, de le lettünk dudálva, szóval igen - a helyiek bejönnek kocsival is. :) A hostel nagyon hangulatos, kis belső udvaros ház, jó hűvös van bent. Fáradtak vagyunk, és éhesek... de kíváncsiak is. Az utcáról zene- és leginkább dobszó hallatszik be, elindulunk a hang irányába. 

Pár utcányira rá is akadtunk a forrásra - kis tér, templom, sok ember, tömjén, Virgen. Nem tudjuk, milyen Szűz, hogy mit ünnepelnek, de igazából nem is fontos. Maga az ünneplés, a körmenet, az ének annyira spanyol, része a mindennapoknak (ez egy hétfő!), hogy csak mosolyogsz és örülsz nekik.

Még világos van, de mi már éhen halunk, szégyen, de muszáj valami. Kiülünk az utcára a többi turista közé, és ha turista, akkor már adjuk meg neki rendesen: paella és sangria. 

Kis csavargás, mazcleta a hostel előtt, mexikói a señor pirotecnic, beszélgetünk vele és megint örülünk.

Z unatkozott és játszott egy utcai lámpával ♥

... seta a Westonbirt Arboretumban

hideg, meg sárga

Csak hogy adjak egy kis életjelet magunkról: nekem sikerült lemerítenem az elemeimet, és jól megfáztam, csütörtökön kezdődött, és ma reggel értem az orrbedugulós + köhögős fázisba, pedig a négy nap alatt mindent megtettem, hogy ez ne így legyen. És jöhetnék most a magyarázattal, hogy ez azért van, mert nincs egy rongyom sem (különben tényleg), de szerintem inkább mozgáshiány, meg vitamin, változnak az évszakok, meg elegem van a munkából (nem mintha itthon maradtam volna).

De a lényeg az, hogy gyönyörű őszünk van ugyan, de közben tényleg hideg lett, ma már kaparnom is kellett a jeget a kocsiról, és ilyenkor én semmi másra nem vágyom, csak sűrű, forró levesekre. Pénteken hazaértem munka után, és persze hulla voltam, de egész nap minestronéról álmodtam, és már majdnem rávettem magam, hogy meg is valósítsam, mikor Z bedobta, hogy menjünk inkább le a kis törzshelyünkre. Imádom, imádom, imádom, hogy öt perc alatt vagyunk ott, gyakorlatilag kívülről tudjuk a menüt, mosolyog a pincér, mikor meglát, és negyedóra múlva már kanalazom.

Szombaton chili con carne - carne nélkül, szóval mondjuk, hogy csilisbab, tegnap pedig...

Két ilyen gyönyörűség, egy szál zeller, egy répa, hagyma, fokhagyma, kicsi csili, só, bors, zsálya - illatos, szépséges, sűrű leves.

Már csak a színért is megéri... :)

good morning, sunshine

Az első deres reggel, de szerencsére kocsit kaparni nem kellett, elolvadt mire leértem a ragyogó napsütésben.

Amúgy dögrováson vagyok, de igyekszem összeszedni magam a hétvégére.

Eden Project - III

Úgy döntöttünk, ebéd után megyünk az esőerdőbe. És mi más lehetett volna az ebéd, mint cornish pasty? Húsos a fiúknak, hagymás-sajtos a lányoknak. És miután így felkészültünk... beléptünk az ajtón...

... és sokk. 

Hiába tudja az ember, hogy meleg, és párás. Belépsz, és mintha falba ütköznél. Nehéz a levegő. És természetesen rögtön beködösödött az összes fényképezőgép. Óvatos törölgetés, tíz másodperc, és újra. És újra. Szemüvegeseknek esélytelen. És a meleg... egy darabig jólesik, szokatlan persze, nem ehhez vagyunk szokva itt Angliában, de nem kellemetlen. Úgy egy húsz perc múlva viszont már mindannyian törölgettük a homlokunkat, és próbáltuk szellőztetni a ránkragadt ruhákat. Mi lehet itt, mikor süt a nap, neadjisten nyár van...?

De persze mindez nem számít. Mert le vagy nyűgözve. Az egész építménytől, a technológiától, a növényektől, hogy itt tényleg másfél hektár őserdő van, hogy minden burjánzik. És teleszájjal vigyorogva gyönyörködsz.

Pálmák, és liánok, és bambusz, és ezermillió növény, amit nem ismerek, meg persze itt is a haszonnövények: cukornád, kakaó (aminek a babja a növény szárán nő, ti tudtátok?), vanília, ananász, banán... És nagy, említettem már, hogy milyen nagy ez az 'üvegház'? Nem mondom, hogy el lehet veszni benne, mert azért be van határolva, hogy merre lehet csavarogni, követni kell az ösvényt... de ettől eltekintve... majdnem el lehet veszni benne.

Az extra (kis pluszpénzért hatalmas élmény): van egy kis lógós terasz a nagy kupola közepén. Ide lehet fellépcsőzni, és belátni a dzsungelt felülről. Tériszonyosoknak csak óvatosan (bár anya és Z is élvezte), mert az egész cucc mozog, és csak egy rács van a lábad alatt, de amúgy szerintem kötelező.