all hollow's eve

Ééééés... ez a hétvége is eltelt. Csendesen, de nagyon tevékenyen. 

Tevékenyen, mert átrendeztük a lakást teljesen. Már amennyire ebben a hatalmas lakásban lehet ugyanazokat a bútorokat tologatni... mindenesetre ez a felállás eddig még nem volt, és egyelőre nagyon tetszik mindkettőnknek. Még van néhány apró simítás hátra, aztán majd jövök képekkel. 

Csendesen, mert ugye múlt héten mindketten itthonvoltunk, ezért nem igazán akartunk ugrálni a hétvégén sem, nem voltunk Halloween partiban, és megint nem lett őszi ruhatáram. De persze jó volt ez így.

Most lett kész a kis svéd mandulatorta amit sütöttem, elvileg mindjárt megérkeznek a vendégeink és jól megesszük.

Amúgy pedig megint vége lett egy hónapnak, heló november.

good morning, sunshine

Az első deres reggel, de szerencsére kocsit kaparni nem kellett, elolvadt mire leértem a ragyogó napsütésben.

Amúgy dögrováson vagyok, de igyekszem összeszedni magam a hétvégére.

sapka

Nem tartott ilyen sokáig, már úgy egy hete kész van. Kék, és be kell vallanom egész büszke vagyok rá. Abban nem vagyok biztos, hogy hordani is fogom, mert mintha egy kicsit nagy lenne rám (egyenméret volt  a mintakönyvben, és úgy tűnik nekem az átlagosnál kisebb fejem van) - szóval ha valakit érdekel, csak tessék-tessék, megy postafordultával.

És megvan az első dolog, amit kihúzhatok a listáról.

bizonyíték

... hogy a napos délutánok ellenére azért titkon tényleg ősz van.

Ha csak negyedórára is... Felkeltem, még félkómásan levonszoltam magam, és már csak ott tűnt fel, hogy betejüvegeződött az ablak. És gyönyörű volt, ettől persze rögtön felébredtem, vissza fel, nézzük meg a várost is ködben - aha, ahogy én azt képzelem, kb a következő tetőig lehetett ellátni. Vigyor. Imádom, hiányzott. Aztán mire végeztem a zuhannyal már fel is szállt.

csütörtök

Két napig itthon voltam betegen, Z az ország másik felén, tréningen... csütörtök délutánra jött el az idő, hogy néhány alapvető élelmiszert utánpótoljak (paradicsom, saláta, tej). Igazi őszi napsütés, és néhány dolog, amin megakadt a szemem:

1)

[mert a gyönyörű nagy napraforgófejek az otthoni vénasszonyok nyarára emlékeztettek]

2)

[a langyos napsütés... kell magyarázni?]

3)

[körtefa egy hátsó udvarban]

4)

[mini margaréták]

5)

[játékos fényfoltok a tiszafán a ház előtt]

ebéd a játszótéren

mai jóság

[innen]

Kivéve persze a magamfajtákat. Akik minden lehetőséget megragadnak, hogy a gombot nyomogassák. Ma például igazán remek volt, még a hétvégén vettünk hat gyönyörű, hatalmas fügét - most jólmegettük őket, ötféle sajttal. És utána desszertnek még dinnyét.

show me how to live

Ez az a nap, ami úgy kezdődött, hogy összetörtük Z kocsiját, de ez nem hátráltatott minket, csak egy kicsit, mert utána átültünk a másikba, és csakazértis elmentünk szörfözni. A nyár utolsó napján, ragyogó napsütésben.

magic tree

A ráadás mára: hazafelé tartottam, és megláttam egy gesztenyefát földig érő ágakkal, és meg akartam nézni közelebbről, hátha találok zöld gesztenyéket fotózni. Leguggoltam, benéztem az ágak közé... és gesztenyék  helyett sokkal érdekesebbet találtam. Sok sok apró origami daru, felfűzve. A zöld levelek között. Varázslatos volt.

hog roast

Ma ilyen céges összejövetelen voltunk, ahol volt egészben sütött malac (nem nekem), golf, meg rounders, meg sok gyerek, babáztam is, meg volt élőzenekar, akik játszottak mjúzt (akiket amúgy három hét múlva látunk megint élőben, alig várom). Sütöttem almatortát, meg ettem álcsirkét, és egész jó is volt.

De ami a lényeg: hogy egy bááájos pici faluban voltunk, a Cotswolds csücskében, zöldzöldzöld dombok körben, mézeskalács kőházikók, színes ajtók, romantika.

piros

Ja és tegnap befestettük a lányokkal a hajam.

365

Nem tudom, hogy érdekel-e valakit, de ha esetleg igen: IDE gyűjtöm a napi képeket. Még háromszáznegyvenhat van hátra.

séta az esőben

Dúskálnom kellett volna ma a fotótémákban, mert két tökéletes programot is terveztünk - ehhez képest egész nap nyomi, esős idő volt, így egyikből se lett semmi. Egész nap itthon punnyadtunk (persze tettünk-vettünk, de szóval érted), sütöttem csirkét (meg magamnak vega virslit :)), Keresztapát néztünk, aztán hirtelen hat óra volt, és én még nem csináltam meg a napi fotómat. Irány a Downs, valamit csak találok. Kb öt lépés után kezdett el zuhogni, és volt nálam ugyan esernyő, de azért nem úsztam meg szárazon...

tabi

Na, mit hozott nekem Z Ááámerikából?

Japán zokni. Egyujjas. Gyönyörű. Zöld. És nyuszik vannak rajta!
(meg persze mást is. kevésbé publikus dolgokat ;))

majdnem gyöngyök

Ami miatt nem volt tegnap este jó kedvem, és majdnem írtam róla teljesen kiakadós posztot... de persze minden jó, ha vége jó, és ma már sokkal kevésbé látom drámaian a helyzetet...

Szombat este feltörték az autómat. Igen, megint. Nem, nem hagytam benne a rádiót, sőt, semmi sem volt az autóban, nem csak szem előtt nem, de egyáltalán. És nem csak az enyémet törték fel, hanem még másik kettőt is (az egyik a srácé a földszintről), és azokban sem volt semmi. Ja de, az egyikből elvittek egy marék aprót. És ez a legbosszantóbb az egészben. Nem azt mondom, hogy boldog lennék, ha elviszik a rádiót, vagy ha megpróbálják elvinni a kocsit, de ez az értelmetlen rombolás ez kiborított teljesen.

De aztán ügyesen intézkedtem ma, voltam bontóban, és vettem üveget, és holnap reggel be is szerelik nekem. És ha már úgyis ott leszek, lesz végre újra hátsó ablaktörlőm is  :)

Harbour Festival

Gondolom más városokban is így van azért, de Bristolra mindenképp nagyon jellemzőek a fesztiválok. Most hétvégén volt pl a szokásos hajós ünnepünk (a régebbiek itt és itt), és egyedül ugyan, mert a végén senkit nem tudtam rábeszélni, de én is lementem körbesétálni.

Idén átrendezték kicsit a dolgokat, és így nekem lett egy új kedvenc helyem. Első évben a cirkuszosokat szerettem a legjobban, tavalyelőtt a zene fogott meg, tavaly pedig a rengeteg helyi és nemzetközi ételkülönlegességek, mindenféle jóság... De most, most a tudatosság. Összegyűjtöttek az 'amfiteátrum'ba egy csomó zöld céget, és egy kis ökofalut csináltak - mondanom sem kell, itt töltöttem el a legtöbb időt (és nem csak azért, mert az egyik sátorban önkénteskedtem egy pár órát). 

Az egyik kedvencem az egyik sarokba kitelepített ideiglenes kis kert, tanösvénnyel, ami az allotmenteket meg közösségi kerteket népszerűsítette. Az allotment egy, az önkormányzat tulajdonában lévő földterület, amit felosztanak pici parcellákra, és kiutalják emberkéknek gondozásra, kertészkedni. Az rád van bízva, hogy mit termelsz, zöldség-gyümölcsöt, vagy csak virágokat, de szeretik hangsúlyozni, mennyivel egészségesebb az, amit magad nevelsz, és friss, és nem utazta át a fél világot, a környezetvédelmi vonzatairól nem is beszélve. És ugyanígy vannak olyan kertek is, amik nincsenek parcellákra osztva, hanem közösen ápolják egy csoport tagjai. Tőlünk pár utcányira is van egy ilyen, szerintem valamikor egy ház állt ott, és mikor lerombolták, nem építettek a helyére újat, hanem inkább ültettek egy ilyen kertecskét, fákkal, virágokkal, meg padokkal.

A másik nagy kedvencem az a sarok volt, ahol az alternatív energiaforrásokat reklámozták - napkollektorok, szélkerekek... és a legviccesebb: felállítottak egy sorba vagy nyolc biciklit, és a járókelőkkel termeltették az áramot. Azok meg vígan tekertek a szomszédos színpadról dübörgő jó kis folkzenére.

És persze emelett volt a szokásos kaja, meg hajók, meg lakóhajók, meg zászlók, meg kalózok, meg kavalkád.

Widemouth Bay

Szörf megint, ezúttal Cornwall-ban. Kicsit többet kellet érte autózni ugyan, de a táj gyönyörű, és az autópálya után klassz kanyargós, dimbes-dombos utak vannak, igazi élmény vezetni, többször kéne jönnünk. A szörfsulis emberkék hihetetlen kedvesek voltak (azt, hogy jóseggűek, már meg sem említem :)), a tulaj európai bajnok volt valamikor, szóval tényleg, a profiktól tanulunk...

És a tenger pedig... a tenger hozta a formáját, és ismét tökéletesen elvarázsolt. Pedig nagyon-nagyon fáradt voltam, reggel még gondolkoztam azon is, hogy lemondom az egészet, mert én ezt ilyen állapotban nem fogom tudni csinálni. Napok óta nem aludtam eleget, meg pihentetőt, és azért a vízben észnél kell lenni az embernek... Aztán mikor először megláttuk a vizet egy dombról... már csak az izgatottság maradt.

Volt ugyan néhány alkalom, mikor fenn voltam a deszkán, evez-evez, elkap a víz, juhú... de kész, ennyi, én most képtelen vagyok kinyomni magam, és megpróbálni felállni... de szerencsére voltak olyanok is, mikor sikerült, és a két óra pillanatok alatt elrepült.

From 2010.07.31. - Widemouth Bay

lányrablás

Az volt, hogy kellett volna menni a Downsra ugrálnunk (szörfös tréning), ehelyett Szabina megkért, hogy el tudnám-e vinni megnézni egy motort, amit esetleg megvenne. Aztán miután ezt lebeszéltük, írt, hogy hozzak fogkefét. El lettem rabolva, ottalvósra.

És kaptam tortát, ittunk pezsgőt, meg a második üveg bort fogyasztjuk. Csoki, pattogatott kukorica, duma duma duma... Köszönöm csajok!