Tegnap este ismet egy uj arcat mutatta nekunk az angol idojaras - apro, szuros, szitalos eso esett, amit latni alig lehetett, csak erezni inkabb.
Ma reggelre az egesz varos kodtakaroba burkolozott, almosan-feheren-csendesen, cseppet sem konnyitve meg ezzel az ebredesem. Mintha alomvilagon autoztunk volna keresztul, a zold pazsitot alig latni a parkban es a faknak is csak aranylo lombkoronajuk log ki a para olelesebol. Szep.
No comments:
Post a Comment