Szörf megint, ezúttal Cornwall-ban. Kicsit többet kellet érte autózni ugyan, de a táj gyönyörű, és az autópálya után klassz kanyargós, dimbes-dombos utak vannak, igazi élmény vezetni, többször kéne jönnünk. A szörfsulis emberkék hihetetlen kedvesek voltak (azt, hogy jóseggűek, már meg sem említem :)), a tulaj európai bajnok volt valamikor, szóval tényleg, a profiktól tanulunk...
És a tenger pedig... a tenger hozta a formáját, és ismét tökéletesen elvarázsolt. Pedig nagyon-nagyon fáradt voltam, reggel még gondolkoztam azon is, hogy lemondom az egészet, mert én ezt ilyen állapotban nem fogom tudni csinálni. Napok óta nem aludtam eleget, meg pihentetőt, és azért a vízben észnél kell lenni az embernek... Aztán mikor először megláttuk a vizet egy dombról... már csak az izgatottság maradt.
Volt ugyan néhány alkalom, mikor fenn voltam a deszkán, evez-evez, elkap a víz, juhú... de kész, ennyi, én most képtelen vagyok kinyomni magam, és megpróbálni felállni... de szerencsére voltak olyanok is, mikor sikerült, és a két óra pillanatok alatt elrepült.
No comments:
Post a Comment