Sunday, 15 August 2010

miért vagyok vegetáriánus?

Ezt a kérdést sokszor megkapom, és már régóta terveztem írni róla, úgyhogy most megpróbálom összeszedni a gondolataimat, és összefoglalni, hogy miért is.
1.) nem eszem húst, ezzel jónéhány állatot kímélek meg a szenvedéstől. a nagyüzemi hústermelés egyáltalán nem veszi figyelembe az állatok igényeit: minél többen vannak minél kisebb helyre bezsúfolva, természetellenesen gyorsan felhízlalva, sokuk egész élete folyamán nem is lát napfényt. a lemészárlásuk majdhogynem megváltás számukra
2.) nem eszem húst, ennyivel is kevesebb kemikália kerül a szervezetembe. ahhoz, hogy az embertelen körülmények között életben tartsák az állatokat, rengeteg gyógyszert, antibiotikumot etetnek meg velük. meg ugye nem maguktól nőnek olyan gyorsan olyan nagyra sem...
3.) a húsgyártás nem túl hatékony biznisz. gabonát termelnek, hogy megetessék az állatokkal, amit aztán megetetnek az emberekkel... csakhogy így a végén kevesebb élelemhez jutsz, mint ha maradtál volna a gabonánál. a földterületen, amin egy kiló húst előállítanak, kb százötven kiló krumplit lehetne megtermelni. hány éhes afrikai gyereket lehetne azzal jóllakatni?
4.) környezetvédelem. a marhák emésztés közben metánt termelnek. a metán pedig üvegházgáz. viccesen hangzik, de a szarvasmarhák jelentősen hozzájárulnak a globális felmelegedéshez.
5.) a zöldségek finomak. nem mondom, nekem is vannak gyengébb pillanataim, a sülő szalonna illatának az egyik legnehezebb ellenállni... de általában nem kell erőlködnöm, mert nem hiányzik a hús - nekem sem, és a szervezetemnek sem. 
Ezzel persze nem akarok senkit 'megtéríteni', inkább csak gondolatébresztő. Már az is sokat segít (az egészségednek és a környezetnek), ha lecsökkented a húsadagot, minden nap helyett mondjuk csak heti kétszer-háromszor eszel, és az olcsó 'gyári' helyett ha nem is a nagyon drága bio-terméket veszed, de legalább olyat, ami 'free-range', azaz a csirkék kapirgálhattak, és a marha is látott zöld füvet.

Saturday, 14 August 2010

séta az esőben

Dúskálnom kellett volna ma a fotótémákban, mert két tökéletes programot is terveztünk - ehhez képest egész nap nyomi, esős idő volt, így egyikből se lett semmi. Egész nap itthon punnyadtunk (persze tettünk-vettünk, de szóval érted), sütöttem csirkét (meg magamnak vega virslit :)), Keresztapát néztünk, aztán hirtelen hat óra volt, és én még nem csináltam meg a napi fotómat. Irány a Downs, valamit csak találok. Kb öt lépés után kezdett el zuhogni, és volt nálam ugyan esernyő, de azért nem úsztam meg szárazon...



Friday, 13 August 2010

Granada - a busz

Gondolkoztam rajta, hogy ez a bejegyzés akár kaphatná a Sevilla - busz címet is, több időt töltöttünk a hétfőnkből itt, mint ott, mert persze megint bénáztunk, de akkor sorban. 
Nagyon spontának akartunk lenni, és nem foglaltunk előre semmilyen szállítóeszközt Sevilla és Granada között. A hostelben aztán kiderítettük, hogy van vonat is, meg busz is, de persze a vonat sokkal drágább, jó nekünk a kicsit hosszabb utazás is. És kinéztük a buszpályaudvart is, minden rendben. Aztán mikor reggel indultunk, elbizonytalanítottak minket a helyi bácsik a buszmegállóban, hogy akkor melyik pályaudvarra is kell mennünk, és elküldtek minket a másikra, ahonnan mire visszakeveredtünk a jó helyre, elment a buszunk, a következőre nem volt hely, az azutánira meg naaagyon sokat kellett várnunk. Szerencsére rögtön a buszok mellett volt egy park, ahol épp ilyen nemzetközi vásárt tartottak, körbemászkáltunk egy kicsit (természetesen minden csomagunkkal felszerelkezve), ettünk nemzetközit, aztán egy árnyékos padon vártunk / olvastunk. 
De aztán eljött az idő, és felszálltunk a buszra, és kigördültünk a szépséges Sevillából... a pusztába. Imádott, gyönyörű, kopár, fakó Spanyolországom. Halványkék ég, sehol egy maszatnyi felhő se, sárga/vörös föld... és ameddig a szem ellát olaj- olaj- olajfák...



És a dombok, és a hegyek... és én szerintem nem olvastam egész úton egy betűt se, mert a nagy kopársággal együtt ez a mozi sokkal izgalmasabb volt.

From 2010.10.12-16. - Granada

a kisolasz

A jóság az, mikor hazaérsz fáradtan, és persze semmi nincs itthon, de csak egy telefon, öt perc séta, és máris az asztalon a vörösbor / olasz sör, és jön a pizza-paszta.





"Nagy városokról beszélt a messzi vándor
Ott az emberek nem ismerik egymást
A katonák se hordanak puskát, hanem a nagy tereken muzsikálnak
Sokan gyűlnek oda, a gyerekeket magasra tartják, ugy hallgatják
Meghallgatják, aztán odahaza elmesélik, milyen szép volt és azok is örülnek neki
A lányok ott is kinevetik a fiúkat, de azért szeretik őket
Fényes nappal is szeretik egymást
Nagy hidak vannak, amelyeken el lehet álldogálni és nézni a vizet meg a hajókat
Úszkálnak ide oda, az utasok meg hangosan fölkacagnak
Hirtelen elhallgatnak s úgy nézik a nagy vizet, amint komolyan elmegy a hullámok alatt
Azok meg csillognak, mint a pengék
S olvashatni a gyönyörű könyveket, akkora nagy a világosság
Pedig már egészen beesteledett."

[József Attila]

Tuesday, 10 August 2010

Rengeteg tervem van, hogy mit is fogok csinálni az elkövetkező pár napban, de valahogy most konkrétan nincs semmi. Süt a nap, sül a lazac, és úgy általában jó. De hogy azért ne maradjatok blog nélkül... mit szólnátok egy kis Andalúz csavargáshoz?

Monday, 9 August 2010

nyári eső



Azóta persze már egyszer kisütött a nap, és újra be is felhősödött...

Friday, 6 August 2010

tabi

Na, mit hozott nekem Z Ááámerikából?


Japán zokni. Egyujjas. Gyönyörű. Zöld. És nyuszik vannak rajta!
(meg persze mást is. kevésbé publikus dolgokat ;))

dolgok

* megjott az emberem, minden rendben, bar meg kicsit komas
* tobb, mint egy hete csinalom a 18-as szamot a listarol, es meg vannak otleteim, szoval jo
* uj lakok jonnek Bristolba, es szegenykeknek rogton jol bemutatkozik - termeszetesen esik
* viszont hurra, pentek!

Thursday, 5 August 2010

"Science is organized knowledge. Wisdom is organized life."
[Immanuel Kant]