Szánom-bánom, tényleg, hogy ilyen sokáig megint nem került ide semmi a két árva epren kívül, de hát ha egyszer nem jön az ujjam végére mondanivaló...
Pedig csináltunk ám sokmindent: vittünk haza egy kis napsütést, nagyon kevés volt tudom, nekünk is, talán majd legközelebb hosszabra; pálinkáztunk is, aztán vártunk három órát a repülőnkre... itthon meg gyakorlatilag átaludtunk egy napot. Itt továbbra is nyár van. Néha jön egy-egy felhő, vagy egy kis eső, de nem nagyon hűl le a levegő, csak épp hogy kellemes legyen. Reeeengeteg epret eszünk, mert ugyan nem olcsó, de most van szezonja, és ki kell használjuk. Meg hétvégén vettünk rebarbarát is megint, ma délután szűrtem le a rebarbara-eper szörpöt. Holnap meg majd a bodzát, már annak is jó illata van. Különben meg csak úgy vagyunk. Dolgozunk, sportolunk (szombaton futom az öt kilométert!), és eszünk. Sokat és jókat. Pl hétvégén lementünk a halashoz, mondtuk neki, hogy nagyon szeretjük de nem igazán értünk hozzá, és ajánljon nekünk valamit vacsorára. Ördöghalat adott nekünk, ami ritka randa (szerencsére már nem ilyen állapotban volt ott a pulton, hanem bőrözve, a bácsi meg ki is filézte nekünk), de olyan, mint a chokito, mert finomnak finom volt. Marokkói fűszerkeverék került rá, és sült hagyma plusz édeskömény volt a köret. Meg volt gazpacho is (andaluz), meg taboulleh, meg sárgabarackos-epres süti, meg fél dinnye vacsorára.
Szóval ilyenek vannak.
Szóval ilyenek vannak.
1 comment:
királyi kaják, spanyolul rape, az egyik legfinomabb hal, a gerinc melletti vastagabb rész, Arguinyano szerint is :), hű itt most 30 fok van, kedvet kaptam és csinálok én is gazpachot, yami
Post a Comment