a kacsa

Annyit beszéltem már róla, szóval muszáj kifejtenem, mi is lett a karácsonyi vacsi végül...

Azt már az elején eldöntöttük, hogy nem akarunk otthoni kajákat enni, de hát az angolok ugye pulykát sütnek, ami azért még ha bébi is, egy kicsit sok lenne kettőnknek. A marha nem karácsonyi, halat meg csirkét egyébként is sokat eszünk... tehát kacsa. Ezermillió receptet elolvastam, aztán végül rögtönöztem. Vettem két szép kacsamellet, és a bőrt mindkét irányból bevagdostam (rombuszmintásra). Aztán felvágtam egy fél hagymát meg egy csomó fokhagymát, két ág rozmaringról lecsípkedtem a leveleket, raktam hozzá só-bors, pici olaj, kanálnyi szójaszósz (egyáltalán nem lett keleties tőle, de a pácba jól jött). Jól összekutyultam, aztán még úgy egy kiskanálnyi füstölt pirospaprikát tettem hozzá, ezzel dörzsöltem be a melleket, és hagytam állni egy pár órán keresztül. Nem emlékszem mennyi ideig sütöttem, szerintem úgy fél óra - negyven perc lehetett, a bőr szépen megpirult, a husi pedig isteni omlós lett.
Köretnek pár szem újkrumplit kicsit előfőztem, majd jó sok fokhagymával kacsazsírban megsütöttem. És hogy mégse legyünk teljesen egészségtelenek, brokkolit és spárgát pároltam hozzá.

telizsák

Mégegyszer: nagyon boldog, békés ünnepeket mindenkinek!
A miénk nagyon békés és nyugis.

És lassú. A tegnap olyan, mintha kb egy hete lett volna. Délelőtt még rendezkedtem, előkészítettem a kaját, ilyesmi, aztán már nem is emlékszem... tudom, hogy szólt a karácsonyi zene, kibontottuk az utolsó otthoni borunkat (Gere Tamás Portugieser 2006), ettünk hozzá sajtokat, és isteni volt; aztán vacsiztunk, közben néztük Z karácsonyi ajándékát (Monty Python összes - Brian Élete). Kicsit fura volt persze, hogy nincs Reszkessetek betörők, meg Ben Hur... de azért túléltük. :)
Aztán robbantottunk christmas cracker-eket. Ezek a szaloncukor-formájú izék amit látni az angolszász filmekben. Egy-egy ember meghúzza a két végét, és a szerencsésebbnél marad a középső része is, amiben mindig van:
* egy papírkorona, amit viselni kell az este folyamán
* egy vicc / érdekesség
* valami apróság (mini játékkártya, körömcsipesz, icipici kirakó stb)
Szóval felvettük a koronánkat és kibontogattuk az ajándékokat, és nagyon szépen köszönünk mindent. (Anya, a tányéralátétek valami gyönyörűek, imádjuk.)
Az én jézuskám különösen bőkezű volt idén, a lenti kívánságlistáról két dolgot is kaptam (bár az egyik névnapi, de mégis). Mindkettő fotózással kapcsolatos természetesen, és el vagyok ájulva, és nem tudnám eldönteni melyikbe vagyok jobban szerelmes.

bkk

tevékeny? nem.

Haha. Elhatároztam, hogy úgyis itthon leszek szabadságon, majd egy csomót fogok ide írni, szépen behozom az elmaradásokat, és tiszta lappal kezdem az új évet. Ehhez képest már másnap van, és semmi nem került ide. Az úúúúgy volt, hogy egy csomó tervem volt mára megint - elintézni a nagybevásárlást, takarítani, vasalni (igenigen, ez ilyen örök mumus), és valamikor beugrani az irodába, elintézni a céges karácsonyt. Ehhez képest sokáig aludtam, aztán úgy elpiszmogtam reggel, hogy mire észbekaptam, már elmúlt tíz, na akkor gyorsan legyen céges karácsony, és bementem, és Alix rémültem rámnézett, hogy hát a Mike nem küldött sms-t, hogy csak kettőre menjek? Hát nem küldött, viszont az hétszentség, hogy nem ülök le az asztalomhoz, mert annak jó vége nem lesz, szóval elintéztem inkább közben (meglepően gyorsan és zökkenőmentesen) a bevásárlást. És a kuponokat sem felejtettem el felhasználni kivételesen. Aztán ebédre Subway-szendvics, és vissza iroda. És tök jó volt, mindenki érzi már az ünnepek közelségét, és felszabadultak voltak, meg jó hangulat, ráadásul nagyon jó ajándékot kaptam, meg még két üveg bort is a kezembe nyomtak, szóval tényleg. Viszont mire hazaértem, teljesen délután lett. Sőt. Mire elpakoltam, meg rendet raktam a konyhában, majdnem este. Csináltam gyors vacsit az embernek, és véget is ért a nap.
Nem vagyok túl produktív. Ennyit máskor még munka mellett is simán.
Viszont gyorsan fogy a mézeskalács.

ünnep

Tudom, hogy még nincs teljesen itt, de ma már nem voltam dolgozni, és minden annyira nyugis, és csendes, és annyira élvezem...! Persze nincs csend, mert napközben brazil bossanova meg norvég jazz szólt, most pedig Sinatra rádió. És nem karácsonyi dalok, mégis... Van fánk, fel is van díszítve (mind a tizenöt díszünkkel), vannak hópelyhek az ablakon, fenyőágak és fagyöngy vázában (fagyöngy van felakasztva is, lehessen alatta csókot kapni), gyertyák mindenfelé, és reggel jött egy doboz, kisebb dobozokkal a fa alá. Szóval jó nekünk.
Ja és tegnap is volt részünk egy kis varázslatban:

2008.12.21. - Elvarázsolt erdő

zizi

Az van, hogy bizibizibizi vagyok, de a gondolataim mar egeszen mashol jarnak. A karacsonyfa, aminek tegnap vegre megcsinaltam a helyet, de meg mindig nem diszitettuk fel; a karacsonyi menu, amire ezermillio otletem van, de meg mindig nem dontottem el, mi legyen, es el kell mennunk vasarolni is; a rengeteg szabadido, ami hetfotol a nyakamba szakad, alig varom mar, annyi mindent szeretnek csinalni: be kell fejeznem a secretsanta kezzelkeszitos ajandekot, meg reeeengeteg fotos otletem van, meg menjunk a katedralisba karacsonyi enekeket hallgatni...

De leginkabb a ma este foglalkoztat - karacsonyi vacsi a baratokkal. Lesz pulyka is, a desszertet pedig en hozom.

dulifuli

Amugy nem tudom milyen valtozas tortent tegnap - biztos elmozdultak a csillagok vagy valami, de azota rossz. Munkaugyileg. Eddig is suru volt, de ugye van az a jofajta suru, mikor csinalodcsinalodcsinalod, es a vegen, tokjo, hogy hullafaradt vagy ugyan, de elegedett is, mert tevekeny nap volt. De tegnap, es ma is... mindenki hulye, semmi nem sikerul, minden idegesit, de komolyan, a hajamat tepem egesz nap. Verekedni tudnek. Vagy harapni. Meg ugy rendesen leorditani valaki fejet. Ehelyett valoszinuleg csak kibogom majd magam tehetetlensegemben.

wishlist

winter wonderland

Meg egy dolog volt betervezve tegnapra: kozos korcsolyazas. Ha mar egyszer tel van vagy mi. Az unnepekre valo tekintettel be is uzemeltek nehany ideiglenes szabadteri korcsolyapalyat. Az egyik (nekunk legszimpatikusabb) az Avon Gorge (nagyonpuccos) Hotel teraszan kerult kialakitasra, szoval tenyleg 'spectacular', ahogy az angolok mondanak - alattad a folyo, jobbra a kivilagitott hid, kori, forraltbor...

Egy icipicit aggodtunk, mert a honlapon azt irtak, maximum 30 ember mehet egyszerre a jegre, es mi mentunk hatan, de hat majdcsak lesz valahogy... Hat ugy lett, hogy odaertunk, es leesett az allunk. A jegpalya korulbelul zsebkendonyi volt. Nemjeg, es nemnagy. 10 gyereknek is kicsi. Csalodas.

Aztan, ha mar elterveztuk, elmentunk meg a bevasarlokozponthoz megnezni a 'delnyugati orszagresz legnagyobb nyitott blablabla' jeget, ami viszont (szerintuk) telthazas volt, es masfel orat kellett volna varni, amit mi nem, tehat vegul nem korcsolyaztunk.

De kozben most mar van fagyongyom is.

lumberjack

Tehat a tegnap.

Az tortent, ami szerintem miota itt vagyunk, meg soha: fel napot dolgoztunk csak. Hihetetlen, ugye? Fel nap. Delben felalltam, kikapcsoltam a gepet, es a kollegak irigykedo tekintetenek kereszttuzeben elhagytam az epuletet. Es meg vilagos volt. Es hazamentem. Megettem az ebedet (majorannas krumplifozelek, sult virsli), megvartam, mig Z is hazaert, jatszosnadrag, bakancs, es elindultunk. Egy kis faluba mentunk, ugy negyedoranyira Bristoltol, egy farmra... [dobperges]... fat vagni! Karacsonyfat.

Odagurultunk, aztan a srac megprobalta elvenni a kedvunk, hogy nem nagyon vannak mar nagy faik - de ugye nekunk pont hogy kicsi kell a kicsi lakasba... szoval Z fureszt ragadott. Es hihetetlen hatekonyak voltunk. Azt hittem, hogy majd orakig fogunk bolyongani az erdoben, mire megtalaljuk a megfelelot, nem fogunk tudni donteni, vagy nem ertunk majd egyet... ehhez kepest kb 5 perc alatt kivalasztottuk, ujabb ot perc alatt Z kivagta, osszeszedtunk meg egy naaaaagy csokornyi agat... es vegeztunk is. Ja, meg fizetnunk kellett, de ott is nagyon szerencsenk volt, a neni ugy harminc centivel kevesebbet mert, igy a gyonyoru fankert es a nagy csokor agert osszesen fizettunk 10 fontot.