mielenkiintoinen

Ez azért érdekes lesz... :)

Most pedig villámgyorsan finnül tanulunk. Ymmärrätekö?

házi feladat

Van ugye ez a tanfolyamom, aminek a végén majd lesz vizsga, ami bizonyítja, hogy vagyok annyira jó angolul, hogy mehessek egyetemre. A tanárnéni folyamatosan sulykolja belénk, hogy szókincs, szókincs, szókincs, és hogy olvassunk sokat. És én olvasok ugye (nem olyan nagyon sokat, de valószínűleg többet, mint az átlag), de most megkaptuk, hogy nem akármit, hanem újságot. Igazit. (azt is megtanultuk rögtön, hogy vannak a 'tabloid' lapok, ami a Sun, a Mirror, meg ilyenek, otthon a Blikk; meg vannak a 'broadsheet' lapok, a Times, az Independent... ezek a komolyan veendőek) Tehát vettem egy újságot.

És megszenvedtem vele. Mármint a dolog még folyamatban, mert már másfél napja olvasom, de még mindig van benne betű, de ráadásul rengeteg minden, amit nem értek. Nem csak szavak (azok is), de van, hogy olvasom a mondatot, de a végén csak egy nagyon halvány elképzelésem van, miről is szólt az egész. Szomorú. Szánalmas. Arról nem is beszélve, hogy foggalmam sincs a politikáról. És igaz, hogy nem is nagyon érdekel, de ezt a luxust ezentúl nem engedhetem meg magamnak.

Ja és megpróbálkoztam azzal is, hogy jó, hát a cikkeket nem értem, de hát a szórakozás is az újság része, akkor nézzük a keresztrejtvényt... mondanom sem kell, hatalmas kudarc.

Az egyetlen része az újságnak, amit élveztem olvasni, az a könnyedebb hangvételű melléklet volt a közepén, főleg a cikk, ami arról szól, miért is van okunk mosolyogni:

nyeh

Nora pont most irt egy 'szurke, szurkebb, meg szurkebb' cimu bejegyzest, es igen, nalunk is valami ilyesmi van. Szurke eg elott szurke agak, a szurke uton gurulnak a szurke autok... Es meg igazan hideg sincs, csak olyan semmilyen. Es tudom, ne nyafogjak, mert tegnap sutott a nap, de akkoris... ilyenkor az embernek tenyleg semmihez nincs kedve, csak osszekucorodni a kanapen, es valami hulyeseget nezni. Vagy pl. a napos spanyol kepeket. Semmikepp sem dolgozni.

Viszont szerencsere mar csak hat nap. Napsutes lehet, hogy nem lesz, de lesz fahaz, renszarvasok, minusz husz fok, es ho, ho, ho. Alig varom.

easy like Sunday morning

Sevilla - Alcazares Reales

A kiralyi palota. A sztoribol nem szabad kihagyni, hogy benaztunk egy sort elotte, mert odamentunk szepen, es toprengtunk, hogy Alcazar vagy Katedralis, hatalmas sor volt mindenhol, meg kozben majdnem del lett, tuz a nap, negyven fok. Es tudom, ezert sirtunk egesz nyaron, legyen napsutes, meg meleg, de akkor is... es aztan leultunk arnyekba, kicsit pihegunk, iszunk vizet, meg eldontjuk mi legyen, es meglattam valamit, kattintok, es... megtelt a memoriakartya. Nembaj, csere. Es... nem talaltuk. Uristen, a szobaban hagytuk. Szoval a negyven fokban keresztulcaplattam a fel varoson, vissza a hostelbe - csak, hogy rajojjek, a memoriakartya vegig nalunk volt, csak epp a hatizsak egy olyan zsebeben, amit nem neztunk meg (mert ott biztos nincs). Luzer. De legalabb Z ezalatt elment fodraszhoz, lett neki spanyolos/kisfius nagyon rovid frizuraja.

Tehat. Alcazares, mert tobb palotarol van szo, osszekotve romantikus kis udvarokkal/kertekkel. Eredetileg a morok epitettek, csupa csipke, zold, es viz, de az emeleti reszeket a kiralyi csalad a mai napig hasznalja, ha Sevillaba jonnek. Eleg nagy keveredese kulonbozo stilusoknak, de osszessegeben megis harmonikus valahogy. Es magnolia-, narancs-, es jazminillat mindenhol. Meg menyasszonyok (ugy tunik mindenki ezen a szombaton hazasodott, es persze mind itt akartak fotozkodni). Es kaki-t ettunk az egyik kis szokokutnal.

white

Flickr eyecandy. Sajnos nem az enyemek, de kedvencek.

1. dogwood blossoms, 2. Braid, 3. Untitled, 4. Untitled, 5. If there's ever an answer, it's..., 6. Untitled, 7. sketch book, 8. perfect little white things, 9. Untitled

Sevilla - Plaza de Toros

A Plaza de Toros, azaz 'bikater', maga az arena, ahol a bikaviadalokat rendezik. Tobbnyire kor alaku, a romai amfiteatrumokhoz hasonlo epulet, kozepen homokkal felszorva (az 'arena' szo spanyolul homokot jelent). Persze vannak kivetelek, mint peldaul San Sebastianban a sima, kockakoves, teglalap alaku ter, ahol a kornyezo hazak erkelyeire lehetett jegyeket venni az eloadasra.

A hagyomanyos spanyol bikaviadal a 'corrida de toros' (bikak versenye) - ahol harom matador (olo) kuzd meg ket-ket bikaval. Mindegyik matadornak hat segitoje van: ket picador, akik lohaton ulnek, harom bandillero, akiknek a szines kendoik vannak, es egy kardhordozo. A bandillerokat es a matadorokat hivjak altalaban torreadoroknak, ok 'tancolnak' a bikakkal. Az egesz harc gondosan koreografalt, allando szorakoztatast nyujt, a ruhak, a szinek, a mozdulatok... de akarhogyis, a vegen a bikanak meg kell halnia. Nem fogok itt most belemenni a bikaviadalok etikai oldalanak feszegetesebe, a bikak lassu halalaba, sem a masik oldal, a spanyol kulturalis orokseg vedelmebe... meg tudom erteni, hogy ragaszkodnak hozza, de nyugodt szivvel (es gyomorral) vegigulni nem tudnam.

Viszont az epulet... az epulet, az lenyugozo. Szombaton reggeli utan ezt neztuk meg eloszor. Nagyon szep volt, ahogy a feher/sarga karika ragyogott a kek eg elott, de a szajtatos dobbenet akkor jott, mikor beertunk. Mert hatalmas. Alig fert bele a nagylatoba. Es azt is csak akkor, mikor az idegenvezeto mar elkuldte a csoportot, mi meg visszamosolyogtuk magunkat kettesben fotozni...

ja es

Mivel meg mindig nincs elegunk a hobol meg a jegbol, meg a hidegbol, ket het mulva jol elmegyunk sielni egyet a renszarvasok koze, a Mikulas foldjere. Izgi. Talan meg Eszaki Fenyt is latunk majd... :)

once more with feeling

felhos

Itt meg mindig mindent beborito egyenletes szurkeseg van, nem erkezett meg a friss ho, amit igertek. Helyette kis hir: idojarastudosok uj felhofajtat fedeztek fel. Hivjak vicceskedve 'Jacques Cousteau' felhonek is, mert olyan mintha zavargo tengert latnank alulrol, de hivatalosan 'Undulatus asperatus'. Mindenesetre szep.

Kepek a National Geographic-tol.