Miutan felvertuk a satrakat a patakparton, gyorsan gondoskodnunk kellett a vedoitalrol - nem volt ugyan nagyon hideg, de ugye biztos ami biztos. Aztan elmentunk fogatmosni. Visszafele a satorhoz mar meglehetosen sotet volt, de valami jott szembe az uton. Valami nagy. Kocogva. Valami sotet... jezusom, ez egy DISZNO! Aki hatalmas volt es fekete, es gondolom elege volt a legelobol, es ugy dontott inkabb visszasetal az istalloba.
Reggel pedig friss birkakaki volt a satrunk mellett.Es vadludak is jottek, es leszalltak a patakra, meg a kis viztarozo tora.
Idill.Osszeszedelozkodtunk, osszeszedtuk a tobbieket is a hostelbol, megreggeliztunk es elindultunk; meg ket dolgot szerettunk volna Exmoorban latni.
A 'Tarr Steps' egy palahid a Barle folyon (patakon), es idoszamitasunk elott 1000 korul keszult. A hid 55m hosszu, 17 pillere van, es a kovek kozott van ot tonnas darab is. Tenyleg hihetetlen, mennyire alaposan valogattak ossze a koveket a hidhoz es a pillerekhez is, hogy hogyan tamogattak ki oket... es meg mindig all, es teljesen stabil - csaknem haromezer eve!
Az is erdekes, hogy mennyire megvaltozott a novenyzet, a taj, ahogy haladtunk Exmoor kozepe fele. A tengerparton, a hegyekben, minden zold, es burjanzik, es erdos... itt a kozepen csak kopar dombok vannak, tuskes bozot, meg elszorva kovek.
Es az egyik ilyen bozot toveben egyszercsak meglattuk oket. Exmoor ponik! :) A faj legalabb olyan regi, mint a hid - Eszak-Amerikabol vandoroltak at Europaba, es nem nagyon keresztezodtek mas fajokkal, szoval eleg egyedulalloak. A masodik vilaghaboruban a terulet gyakorloter lett, majdnem kiirtottak a ponikat, de szerencsere sikerult megmenteni oket. Ma vilagszerte kb 2000 el beloluk, a tenyleges exmoori szaporulat kb 250. Legtobbjuk szabadon vandorol a nemzeti park teruleten, de minden osszel osszeterelik, megvizsgaljak es megjelolik oket.
1 comment:
olyan gyönyörűek a fotók!!!! :)
Post a Comment